Rítusok és ateizmus: vallási élet Japánban
2018. július 04. írta: kazsiafigyelo

Rítusok és ateizmus: vallási élet Japánban

Képtalálat a következőre: „japanese shrine”Japánra gondolva sokaknak jutnak eszébe a buddhista templomok vagy a jellegzetes japán kapuk, a torik. Ezek mind a vallási élethez köthetőek hagyományosan. Ha azonban alaposabban szemügyre vesszük a a japánok és a vallás viszonyát, kiderül, a népesség nagy része a fogalmaink szerint ateista, hiszen nem hisz Isten létezésében. Ennek ellenére mégis sokan végeznek el különféle rituálékat és még mindig rengeteg szentély áll.

Ha a felméréseket nézzük, akkor körülbelül a népesség 30-40%-a vesz részt a vallási életben szervezett keretek közt, mely döntő hányada buddhista. Ez azt jeleneti, hogy ők templomban kötnek házasságot és akár elmélkedésre (zazen - 座禅) is járnak a templomokba. Sokan közülük azonban még ennek ellenére sem hisznek semmilyen felsőbb lény létezésében. Ennek megértéshez azonban kicsit vissza kell menni a japán történelembe.

Japánban két vallás tudott jelentősen megerősödni: a buddhizmus és a sintoizmus. A kettő általában jól megfért egymás mellett, jól kiegészítették egymást. Alapvetően az 1800-as évekig a buddhizmus primátusa érvényesült, ami nem is meglepő, hiszen a sinto sokkal kevésbébb volt kidolgozva, lényegében nem más, mint a korai, természeti népekre  jellemző vallásosság továbbélése. A sinto rengeteg istent vagy szellemet (kamit - 神 ) tisztel, melyek nagy része valamilyen természeti jelenséghez köthető, ami azonban a buddhista világképbe is belefér. Másrészt a sinto túlvilágképe nagyon egyszerű volt, és a korai időktől kezdve ez a kérdés a japánok számára indifferens volt. 

Ezt  a helyzetet akarta megváltoztatni a Meidzsi reformok révén hatalomra kerülő új elit, mely a sintót preferálta annak japán jellege miatt, mely folyamat majd a 20-as, 30-as évek ultranacionalizmusa alatt még tovább erősödött. Alapvetően a sinto tekintette a császárt Napistennek, de a például a Fudzsi hegy is a sinto szerint számít szentnek, így kiváló alapot nyújtott a hódítások legitimálásához. Ha kissé elméleti síkon közelítjük meg a kérdést, azt lehet mondani, már a sinto is ateista volt: nem másról volt szó, mint a japán nép (akkoriban kedvelt szóhasználattal faj) isteniként való fölfogásáról. Ez a fajta attitűd talán segít megmagyarázni a japán második világháborús szerepvállalást és mondjuk a kamikaze pilóták cselekedeteit.

A világháború után a sinto érthető okokból elvesztette a tartalmát, ma már inkább hagyomány, mint vallás. Éppen ezért talán a japánok hagyománytisztelete az, ami a szentélyekbe viszi őket. A sinto azonban japánsága folytán továbbra is kifejezi a japán egyediséget. Többen is leírták már, hogy az élet Japánban gyakran hasonlít egy szertartásra, ahol minden egy meghatározott szabály szerint működik. A sinto már a 20-as, 30-as években is azt jelentette, hogy valaki jó japán, aki hasznos tagja a társadalomnak. Ez az attitűd az, ami különbséget tesz a japánság és a külföldiség közt, tehát mintha még mindig élne valami a japánság szakralizálásából (ez lehet a magyarázat a japánok külföldiektől való paranoiájára is). Ez alapján azonban a buddhizmus is csak forma tud lenni, hiszen a japánok szakrális életét kitölti a japánságnak való megfelelés.Képtalálat a következőre: „yasukuni shrine”

Jó példa erre az, amikor valakinek a szülei meghalnak, és a temetés miatt csatlakoznia kell egy buddhista szektához: a döntés általában szimplán financiális. A japán buddhizmus, a zen alapvetően materialista: spiritualitása kizárólag az evilági dolgok körül forog. Több olyan szentély is van, amit bizonyos események előtt érdemes felismerni (például érettségi előtt), a későbbi sikeresség miatt, ennél többről azonban nincs szó. A szentélyek másik funkciója, hogy a főbb adakozók és cégek neveit megörőkítik, ezzel egyfajta evilági halhatatlanságot kölcsönözve nekik, ami komoly megbecsüléssel jár. Ennek egy speciális esete a Yasukuni szentély Tokióban (jobbra) amit az elesett japán katonák emlékére állítottak. Egy-egy miniszterelnök látogatása mindig a külföld felháborodásával jár, ennek ellenére a szentélyt komoly tisztelet övezi. 

A 2011-es földrengés és a vallásosság

Képtalálat a következőre: „japan tsunami 2011 temple”A 2011-es fölrengés után a japánok életében sokan számoltak be arról, hogy újra kezd teret kapni a vallásosság, legalábbis többet gondolnak a túlvilágra és imádkoznak akár a halottak lelkéért. Ráadásul sokan a materialista világkép ellenére beszéltek isteni bűntetésről. A földrengés után egyértelműen megnőtt az igény a szakralitásra, többen jártak a szentélyekbe és mintha a temetéseket is komolyabban vették volna az emberek. A másik válasz a különböző buddhista szekták (ezek sokban hasonlítanak a kisebb keresztény egyházakra - aktív segélyezés, ételosztások, mélyebben megélt vallásosság) feltűnése volt, melyek tevékenyen részt vettek az újjáépítésben, segítségnyújtásban. Ezek a szekták azok, melyek tagjai valóban hiszen a transzcendens erőkben, azonban csak a népesség kis részét tudhatják maguk mögött. Legismertebb közülük a Soka Gakkai, melyből egy parlamenti párt, a Komeitó is kinőtt.

Japán vallási élete különösen meghökkentő, ha körbenézünk a régió többi országában. Dél-Koreában szintén visszaszorult a  zen, de helyette megerősödött a kereszténység, melyet a népesség harmada követ. Kínában pedig - ahogy ebben a cikkben írtam róla: Kína a legnagyobb keresztény nemzet - a jelenlegi trendek szerint 2030-ig akár több százmillióra is nőhet a keresztény hívők száma. Mindez azért is érdekes, mert egyes kutatók összefüggést találtak a társadalmi jólét és ateizmus közt, ebből a szempontból azonban az iparosodott Dél-Korea és Kína tengerparti nagyvárosai közt nincs jelentős eltérés. Ezzel együtt ugyanakkor a japánok életében sokan inkább jelen van a mértékletesség és alázat, mint az erősen fogyaszóivá vált dél-koreai és kínai társadalmakban.

A japán ateizmus tehát úgy jellemezhető a legjobban, mint szertartásos élet istenhit nélkül. A társadalmi konvenciók betartása és szigorúsága a japán népet az egyik leginkább erkölcsössé teszi, melyet azonban nem a halál utáni életért tesznek. Mint sok mindenben, a japánok ebben teljesen mások, mint a világ többi része. A kérdésre,hogy miért működik ez, talán a válasz az összeszokottságban, az elzártság és szigetlét körülményeiben keresendő. 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://keletazsiafigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr714092581

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Ateisták jellemző dogmái 2018.07.05. 19:17:30

    Az ateizmus is hit? Milyen dogmákban hisznek az ateisták? Tudom fura és önellentmondásosnak látszó a kérdés, pedig nem az. A látszólagos önellentmondások feloldhatóak. Ugyanis egy olyan eszmerendszer, aminek logikátlan, vagy következetlen elvei v...

Trackback: Ateizmus mint tagadásvallás képekben 2018.07.05. 19:15:53

  Isten = gyűjtőfogalom 1. emberek által teremtett fő mítoszlények 2. egy kényszerképzet                                                                 ...

Trackback: Anti ateizmus 2018.07.05. 19:14:02

Ateizmus az hülyeség. Az anti teizmus viszont ellenben értelmes. ... és van az anti ateizmus, ami ráébreszt a kettő közti különbségre.

Trackback: Ateizmus mi is az? 2018.07.05. 19:13:37

Ateizmus: Tagadás vallás. Árnyékbox mások képzeletbeli barátaival.  Egy ellen ideológia, ami maga is dogmatikus és logikátlan.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lusuka · erettsegitetelek.com 2018.07.05. 12:16:08

Nagyszerű pénzkereseti lehetőségek, fotózással, forditással, sorozat és kép feltöltéssel, facebook profillal és minden mással: www.internetespenzkereses.info/

Periodista. 2018.07.05. 19:03:03

A Világ országai könyv szerint Japán 84% -a vagy buddhista vagy sintóista vallású (nagyjából azonos arányban) Mégis úgy tűnik a poszt alapján, hogy valójában a japánok többsége istentagadó. Ebben én érzek némi ellentmondást, de elfogadom, hogy talán valóban nem mély a Buddha iránti hitük. Mindenesetre érdekes.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2018.07.05. 19:19:06

Ateisták jellemző dogmái

Az ateizmus is hit? Milyen dogmákban hisznek az ateisták? Tudom fura és önellentmondásosnak látszó a kérdés, pedig nem az. A látszólagos önellentmondások feloldhatóak. Ugyanis egy olyan eszmerendszer, aminek logikátlan, vagy következetlen elvei vannak, azt biztosnak jelentik ki és kitartanak mellette bármilyen észérv ellenére, az bizony dogmatikus. Azt is tudom és el is ismerem, hogy az "Ateisták jellemző rögeszméi" cím sokkal jobb lenne, mármint a pszichológiai tudománya szempontjából, de az istenhitek jellemző dogmatikus voltával való párhuzam jelzése miatt még is ez maradt.

Bővebben:
vilagnezet.blog.hu/2012/11/20/ateistak_jellemzo_dogmai

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2018.07.05. 19:20:42

@Főszerkesztő.:

Isten = gyűjtőfogalom
1. emberek által teremtett fő mítoszlények
2. egy kényszerképzet

Nem hiszem, hogy ezt bármelyik okos Japán ember tagadná. Inkább tudományos ténynek állítaná. Így Isten- tudóak.

kvp 2018.07.05. 20:30:03

A japanok valojaban egyszerre sinto es buddhista vallasuak, azaz mindkettobol annyit tartanak amennyit jonak latnak. A buddhizmust inkabb elik meg kulon vallaskent, mig a sinto a nepi hagyomanyok resze, ami Japanban meg mindig fontosabb mint egy merevebb vallas. Igazabol azert tunnek neha ateistanak, mert a sinto vallasossag kevesbe szervezett, mint inkabb nepszokas alapu. Raadasul a sinto templomokat sem egyhazak, hanem csaladok uzemeltetik, kavzi csaladi vallalkozaskent. (a csaszari csalad is egy sokezer eves sinto papi csalad egyik agahoz tartozik) A kettosseg oka, hogy ugy vettek at a buddhizmust, hogy nem vetettek el az egyhaz nelkuli sinto vilagkepet. A honfoglalas elott az osi magyarok is nagyon hasonlo vilagkeppel es nepszokasokkal rendelkeztek.

A szentelyekkel kapcsolatban pedig annyira regi hagyomanyaik vannak, hogy van olyan fatemplom (szentely), amit ket evtizedenkent ujra felepitenek az elozo mellet, majd atkoltoznek bele es ezt mar tobb mint ketezer eve teszik. en.wikipedia.org/wiki/Ise_Grand_Shrine

Periodista. 2018.07.05. 20:41:45

@vilagnezet.blog.hu: Isten nem gyűjtőfogalom, pláne nem kényszerképzet. Ha pedig valaki hisz Buddhában vagy a sintóban, az nem lehet ateista. Ennyire egyszerű.

Alick 2018.07.05. 22:43:57

@Főszerkesztő.: Nem Buddha személyében vagy személyes Istenben - mint kvázi bálványban - hisznek, hanem a tanításokban és ezek saját életükben való realizálásában.

tireless treehugger 2018.07.07. 07:34:41

A nacionalizmus (sovinizmus) támogató ideológiákon keresztül létezik, ilyen pl a vallás is, legfőképp ha különbözik a másokétól. (gondoljatok a nagy vallások sokszáz különböző szektáira), amik aztán kiszolgálják a nemzethy ideológiákat.

A shinto tisztán japán államvallás, állam által szervezett, támogatott, szabályozott, része a "japán"azonosság tudatnak (fajelméletnek).

A japán buddhizmus is nagyon "japán", de mint világvallás kevésbé érzékeny a helyi extremitásokra.

Editor_ 2018.07.07. 22:46:40

Japánban jelentős hányad, szerintem a többség komolyan veszi a buddhizmust és a sintoizmus.
süti beállítások módosítása