Egyes amerikai és kubai tisztviselők visszautasították a Wall Street Journal (WSJ) jelentését a napokban, miszerint a Karib-térségben kínaiak építenek megfigyelőállomást, amely jelentős biztonsági kockázatot jelentene az Amerikai Egyesült Államok számára. A WSJ azt is megírta, hogy a lehallgató állomás (sigint) több milliárd dolláros pekingi finanszírozásból valósul meg.
Az igazság feltárása nem olyan könnyű ebben az ügyben, hiszen az év elején még a médiában csak “kínai kémballon botrányként” elhíresült esetről számoltak be az újságok, ám arról később kiderült a vizsgálatok után, hogy Kína nem folytatott ilyesfajta hírszerzést – számolt be róla a Pentagon. Egy biztos, hogy a kínai-amerikai kapcsolatok jelenleg erősen mélyponton vannak az 1949-es első érintkezés óta, így mindkét fél nagyon érzékeny módon reagál a nemzetközi környezetben. A jelenség értékeléséhez nem árt, ha egy picit górcső alá vesszük a kínai-kubai kapcsolatokat az elmúlt évtizedekből.
Kína a Karib-tengeren
Az ezredforduló óta Kína növelte kereskedelmi kapcsolatait Latin-Amerikában és a Karib-térségben, és azokat tekintve fokozatosan az USA - Kína után - a második helyre zuhant vissza. A KNK legrégebbi szövetségese a világ nyugati féltekéjén Kuba. A szigetország stratégiai elhelyezkedése, feltörekvő piaci státusza, potenciális regionális kereskedelmi csomópont volta (mely Tajvanhoz hasonló), emellett a Kínához való ideológiai kötődése és bizonyos mértékig természeti erőforrásai miatt fontos partnerévé vált az ázsiai országnak. 1960. szeptemberében közös közleményt adott ki a két kommunista ország, amellyel a két rezsim hivatalos diplomáciai kapcsolatot létesített. A hidegháború belső törésvonalai (szovjet-kínai ellentét) után az 1980-as és 1990-es évek a kínai–kubai kapcsolatok fokozatos helyreállításának és fejlődésének időszaka volt a közömbösség állapotából. Ez volt a kapcsolatok teljes normalizálódásának időszaka. A kubai kapcsolatrendszerek váltakozásán keresztül, ahogy haladunk előre az időben, Kína egyre nagyobb szerepet játszik a kubai bel- és gazdaságpolitika formálásban. Míg a 80-as évektől kezdve egy erős gazdasági és kereskedelmi együttműködésről van még csak szó, addig a 2010-es évektől kezdődően a Kínában már kipróbált "reform és nyitás" politikájával is megpróbálkozik a kubai kormány, amiből be is vezetnek több elemet. Számos közös innováció és projekt lépett életbe, amit Kuba Kínának köszönhetett. Ezek közé tartozott az analógról a digitális televíziózásra való átállás, a mobil szélessáv kiterjesztése a Huawei kínai távközlési óriás vezetésével, valamint a mesterséges-intelligencia központ létrehozása Havannában. Ezek a befektetések hordozhatnak információbiztonsággal kapcsolatos kockázatokat az USA szemszögéből. Kína vált Kuba fő kereskedelmi partnerévé, és a két ország együttműködési megállapodásokat írt alá olyan területeken, mint a mezőgazdaság, a biotechnológia és a megújuló energia, illetve Kína kölcsönökkel a kubai infrastuktúra fejlesztésében is részt vesz.
Térképen a dél-amerikai államok legnagyobb kereskedelmi partnere: a sötétkék Amerikát, a piros Kínát jelöli Forrás:https://pbs.twimg.com/media/FAAjGKCXEAEE5lg.png:large
Mindeközben az Egyesült Államok számára a Fidel Castro hatalomrajutása óta eltelt évtizedekben a gazdasági és diplomáciai elszigetelés vált a Kubával szembeni politikájának fő pillérévé. Ezzel párhuzamosan a globális térben Kína jelenti az Egyesült Államok részére a legnagyobb fenyegetést, mind diplomáciai, gazdasági, információbiztonsági és katonai téren.
A 21. században az információ védelme létfontosságú. Az információ kiterjed a nemzeti szerepvállalás diplomáciai, katonai és gazdasági kérdéseire, annak védelme és kapacitásának növelése létfontosságú a kormányzat, a hadsereg és az üzleti élet hatékony irányításához. Az információ elvesztése, kiszivárgása bármelyik fél számára katasztrofális következményekkel járhat. Az amerikai–kubai kapcsolatok helyreállításának egyik legnagyobb akadálya a szigetországra több mint 50 éve kivetett embargó. Az elmúlt években (főként a Biden-adminisztrációtól kezdve), enyhülni látszik a két ország között a helyzet, ám kérdés, hogy a következő elnökválasztáson milyen irányt vesz majd a külpolitika. Történelmileg a republikánusok mindig is a keményebb fellépést szorgalmazták. Abban az esetben mindenestre, ha az amerikai vállalatok a jövőben mégis belépnek a kubai piacra, a kínaiak kezébe kerülő technikai információk által ezek a vállalatok ugyanúgy sebezhetőek lesznek.
Megjegyzendő, hogy a kubai technológia a szigeten természetesen kezdetleges az Egyesült Államokéhoz képest. Az IT szektoban a vállalatoknak továbbra is jelentős fejlesztésekre lesz szükségük, melyben a Huawei és a ZTE már most is aktívan részt vesznek. A Huawei és a ZTE ezen előnye szintén sebezhetőséget jelenthet a Kubában működő, nem kínai cégek számára. Amennyiben egyszer az amerikai vállalkozások belépnek a kubai piacra, az említett kínai vállalatok rendszereire lesznek utalva a kommunikáció és az adatátvitel terén. A kínai vállalatok hozzáférhetnek majd ezekhez az adatokhoz, és ezeket az adatokat akár lehallgathatják, vagy lehetővé tehetik az információk kiszivárogtatását egy harmadik fél számára. A fenti példa gazdasági és politikai szempontból is azonosítja az információvédelem sebezhetőségét, főként az USA számára. Ezek az adatok adott esetben akár katonai téren is felhasználhatóak lehetnek Kína részéről.
Térképen a kubai amerikaiak aránya az egyes államokban, akiknek az összlétszámát körülbelül 1.8 millióra teszik. Bár a közösség nagyrészt emigránsokból illetve azok leszármazottaiból - és így a Castro-rezsim ellenségeiből - áll, a kubai hírszerzés is megpróbál elvegyülni köztük
Kémjátszma
Fontos kiemelni azt is, hogy Kuba a forradalom óta kiválóan ért a külföldi adatgyűjtéshez, majd azok exportálásához. A kubai hírszerzés korábban behatolt az Egyesült Államok védelmi minisztériumának legmagasabb szintjeire. Tekintettel Kuba gazdasági szükségleteire és Kína azon képességére, hogy ezeket a szükségleteket - hírszerzési támogatásért cserébe - kielégítse, az USA és maga Kuba is nagymértékben ki van téve a veszélynek, hogy Kína megszerezheti ezeket a kulcsfontosságú adatokat. Az Egyesült Államok és Kuba közötti diplomáciai kapcsolatok esetleges normalizálása valószínűleg nem fogja megszüntetni a kubai hírszerzés által jelentett fenyegetést, sőt, a kubaiak és kubai-amerikaiak könnyebb utazási lehetőségeivel a két ország között elképzelhető az is, hogy az további fokozódik.
A napokban Kína mindenestre visszautasította a Kuba elleni kémkedéssel kapcsolatos vádakat, “hamisnak és felelőtlennek” nevezve azokat. A kínai külügyminisztérium kijelentette, hogy az állítások alaptalanok, és hogy Kína elkötelezett a Kubával való baráti kapcsolatok fejlesztése mellett. Az állítások Kína latin-amerikai befolyásával kapcsolatos növekvő aggodalmak közepette hangzottak el, különösen azután, hogy Honduras diplomáciai kapcsolatokat létesített idén márciusban Kínával, és ezzel párhuzamosan megszakította azokat Tajvannal. Egy biztos, hogy Kína megjelent a térségben és habár csendesen - a radar alatt mozogva -, de egyre fokozza a jelenlétét ezekben az országokban. Nem mellesleg az is napvilágra jutott, miszerint Kína üzemelteti Kubában a régi, szovjetek által elhagyott jeladó tornyokat és egyéb bázisokat. A két nagyhatalom természetesen rutinszerűen gyűjti az információkat egymásról, viszont egyelőre a Fehér Ház sem adott bővebb tájékoztatást a kubai kémállomásokról.
Szerző:高博
