Az állami tulajdonban álló China Huadian Corp. több területen is formabontó kombinációval állt elő, amely több hírfolyamban is a nyári tech-hírek szalagcímesévé tette 3in1 megoldását.
Kína szolárenergetikából újra és újra rekordokat állít fel, legyen szó mennyiségi vagy minőségi szempontokról. Legújabb húzása az 1 gigawattos, tengerparton telepített szolárfarmja, amely egyúttal a napenergiát a tengervízbontására használja fel, azaz só előállítására, valamint ezzel párhuzamosan még a kínaiak által közkedvelt garnélarákok tenyésztő helyeként is hasznosul a terület.
A formabontó naperőmű, a Huadian Tianjin Haijing (天津华电海晶) évente 1,5 milliárd kilowattóra villamos energia megtermelésére képes, ami körülbelül 1,5 millió kínai háztartás ellátására elegendő. A farmon található napelemek bifaciálisak, azaz mind a közvetlen napsütésben, mind az alatta lévő vízről visszaverődő napfényt hasznosítják. A panelek több mint 13 négyzetkilométeren épültek a Changlu sómezőn, amely Kína egyik legrégebbi tengerparti sófarmja. A napelem sorok közötti távolság 14 méter– a normálisnak majdnem duplája –, hogy a sókészítéshez szükséges napsütés elegendő legyen.
A farm pozíciója Kínán belül
A sómezőket végül mindezek mellett akvakultúrára is használják – jelen esetben garnélarák tenyésztésére. Teljes kapacitással a napenergia + só + garnélarák farm várhatóan 500 000 tonna szenet takaríthat meg évente, és 1,25 millió tonnával csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.
A kritikusok persze joggal feltehetik a kérdést, hogy a napenergiatermelés más gazdálkodási formákkal való vegyítése, vagy azok párhuzamos alkalmazása mennyiben rontja a külön termelési módszerek termelékenységét. Emellett a tengerparti környezet miatti korróziós tényezők is komoly kérdéseket vetnek fel, a legmagasabb IP66 és C5 osztályozású korróziógátló rétegek komoly próbatételre számíthatnak.
A felvételek alapján az mondható el biztosan, hogy a nagy tengervíztároló medencékben, körbevett óriás vízfelületek fölé lettek a napelem táblák telepítve, amely így alapvetően nem gátolja a kisebb medencékben folyó sótermelést. A várható garnéla kihozatalra nem érkezett becslés, ez várhatóan az első lefutott üzemi éveket követően válik majd transzparenssé. Összességében elmondható, hogy az ismert paraméterek alapján passzív területet sikerült aktív napenergia termelő és garnélarák tenyésztő területté alakítani anélkül, hogy az interferálna a sógyártással.
Amennyiben a hármas-hasznosságú létesítmény rövid távon is bizonyítja gazdaságosságát, úgy a 2030-as évekre elképzelhető, hogy a kelet-kínai partvidéken hasonló multifunkciós szolár-akvakultúrás farmok épülhetnek. Egy ilyen forgatókönyv esetén további kormányzati támogatásra lehet majd számítani olyan kísérleti projekteknél a soron következő években, amelyek a megújuló energiaforrások előállítását más termelési tényezőkkel vegyített párhuzamos formában hasznosítják a többoldalú megtérülés lehetőségével kecsegtetve mind a vállalkozók, mind a helyi kínai kormányzatok számára.
Szerző: Pavlicsek(庞博)
Ha érdekel Kelet-Ázsia és szívesen olvasnál ilyen és ehhez hasonló cikkeket, akkor az ingyenes, heti hírlevelünkre itt tudsz feliratkozni.
Források
https://electrek.co/2023/07/11/solar-salt-shrimp-farm-china/?fbclid=IwAR3HftOdOgqLOAmO9fW9GVh8GXJOmdTOhTJWJJrwWwKTWzcN2z3yK_Lqdk
World's largest 'salt-PV' complementary project commissioned in China (solarmagazine.com)
