Miközben a múltja által kísértett Kambodzsa a közepes jövedelm csapdájába süllyed, nő ezzel párhuzamosan a Kínai befolyás a délkelet-ázsiai államban. A legtöbb nemzetközi sajtóorgánumnál nagy port kavart a  nemrégiben lezajlott kambodzsai választás hitelessége, ahol Hun Sen miniszterelnök ismételten meghosszabbította hatalmát további 5 évvel, aki egyúttal pozícióját 1985 óta tölti be. Ebben a rövid analízisben azonban most nem a kambodzsai választások kerülnek előtérbe, hanem a kínai-kambodzsai kapcsolatokról készül egy holisztikus áttekintés. Fontos hangsúlyozni, hogy a tanulságok viszont túlmutatnak ezen, és sok szempontból egy általános kép rajzolódik ki a kínai gyakorlatokról a nála jelentősen kisebb államokkal szemben.

A Kambodzsa és Kína közötti kapcsolatok legkorábban a 13. századig (akkor még Khmer Birodalom) nyúlnak vissza, ámde a diplomáciai kapcsolatokat hivatalosan csak 1958. július 19-én vette fel egymással a két ország. Kína geopolitikai érdeklődése Kambodzsa iránt jelentősen felerősödött, miután véget ért a hidegháború, felbomlott a Szovjetunió. A két ország kapcsolata - már a Khmer birodalom alatt is - egy szoros politikai és katonai együttműködésként volt leírható, azonban ez az elmúlt években egyre jobban expandálódni látszik. Nem mehetünk el amellett sem, hogy kulturálisan a kínai értékek mélyen beépültek a kambodzsai társadalom mélyebb rétegeibe, és a 950 000 kambodzsai-kínai az ország lakosságának 5-10%-át teszi ki.

2006-ban a két ország megállapodott abban, hogy kétoldalú kapcsolataikat átfogó együttműködési és stratégiai partnerséggé fejlesszék.  Az Övezet és Út kezdeményezés (BRI) 2013 végi bevezetése óta, Kína befolyásos szerepet játszik Kambodzsa életében, amelyben az infrastruktúrafejlesztési menetrendet elsődleges eszközként használták.

Kína részt vett a Sihanoukville-i különleges gazdasági övezet (SSEZ) építésében, amely 2017-től több mint 100 vállalatot csábított Kínából és más országokból, amelyek összesen több mint 3 milliárd USD értékű beruházást hajtottak végre, és közel 20 000 munkahelyet teremtett a helyi közösség számára. Ezenkívül a textil- és ruhaipari kínai befektetések is jelentősen hozzájárulnak Kambodzsa társadalmi-gazdasági fejlődéséhez azáltal, hogy indirekt módon közel egymillió kambodzsai munkavállaló függ a szektortól.

A Sihanoukville-i speciális gazdasági övezet kikötőjének a bejárata, rajta a kétnyelvű kiírás

Ezen túlmenően a két ország aláírta a 2019-2023-as cselekvési tervet az ún. “közös jövő Kína és Kambodzsa közösségének” megépítéséről 2019 áprilisában. Ennek a cselekvési tervnek a keretében a két ország kötelezettséget vállalt arra, hogy 31 intézkedést iktatnak be a politika, a biztonság, a gazdaság, az emberek közötti kapcsolatok terén.

2020-ban a Covid-19 járvány kellős közepén Hun Sen kormányfő közölte Hszi Csin-ping kínai elnökkel, úgy döntött, hogy különleges látogatást tesz Kínában azzal a céllal, hogy bemutassa Kambodzsa támogatását Kína számára a harcban a járvány kitörése elleni küzdelemben. Hszi elnök elmondta Hun Sen miniszterelnöknek, hogy “egy igaz barát a nagy szükség idején mutatkozik meg, ahogy a kambodzsai nép is kiállt a kínai nép mellett a kritikus pillanatokban”. A találkozó során mindkét fél megállapodott abban, hogy folytatják a magas szintű cserekapcsolatokat. A kínai befektetések és az ODA nagyban hozzájárultak Kambodzsa fejlődéséhez és GDP-jének növeléséhez, azonban vannak bizonyos kockázatok és aggodalmak, amelyeket Kambodzsának komolyan figyelembe kellene vennie a Kínával való kapcsolatát illetően, hogy biztosítsa a hosszú távú fenntartható gazdasági, politikai és társadalmi stabilitást. 

GDP növekedés éves alapon. A Covid óta a gazdaság még nem talált magára

Napjainkban Kambodzsa, kiváltképpen Phnom Penh városa egy igazán vonzó helyszín lett a kínai állam és a befektetők számára. 2022-ben Kína az ország 4,5 milliárd dolláros tőkebefektetésének 50 százalékát adta. A város folyamatos építkezés alatt van, dőlnek le az épületek, máshol pedig gombamód nőnek ki újabbak a földből. Az egykor Kambodzsai Francia Protektorátus fővárosaként a Kelet Gyöngye néven ismerték - ezt a becenevet több más keleti várossal osztotta meg - pompás sugárútjai és párizsi ihletésű építészete miatt.

Phnom Penh az elmúlt évtizedekben - hasonlóan a többi délkelet-ázsiai fővároshoz - komoly fejlődésen esett át, és kezd modern nagyvárossá válni

Chea Vannath kambodzsai politikai elemző egy korábbi interjúban azt nyilatkozta, szerinte Kína (kambodzsai) befektetései kevés feltételhez kötöttek, és ez összhangban van Kambodzsa gazdasági és infrastrukturális támogatás iránti igényével. Hozzátette, hogy Kambodzsa a nemzetközi nyomással dacolva rendíthetetlen támogatást tanúsított Kína iránt, és Kínát megbízható együttműködő partnernek tekinti a fejlődés és a pandémiai utáni újjáépítés terén egyaránt.

De mit szól mindehhez az USA?

Washington Hun Sen iránti bizalmatlansága és a lehetséges kambodzsai kínai katonai jelenléttel kapcsolatos aggodalmak nagyban befolyásolták a Kambodzsa és az USA közötti kapcsolatok alakulását. Az amerikai diplomaták azonban már évek óta kedveskedve paroláznak a kambodzsai elittel, akik lehet, hogy egy esetleges rezsimváltás esetén leülnének az amerikaiakkal tárgyalni.

Térképen a kínai kézben lévő kikötők, melyek adott esetben katonai célokra is használhatóak lehetnek, köztük a kambodzsai Ream bázis

Összefoglalva, Kambodzsa és Kína erős politikai, katonai és gazdasági kapcsolatokat ápol a 90-es évek vége óta, amelyek az elkövetkező években feltehetően tovább erősödhetnek. A BRI keretében Kína jelenleg Kambodzsa legfontosabb stratégiai és gazdasági partnere a kereskedelem, a beruházások tekintetében. A két ország multilaterális szinten is jó kapcsolatokat ápol az ASEAN+1, az ASEAN+3 és a Lancang-Mekong együttműködési kereteken belül. (Megjegyzés: Annak ellenére, hogy az ASEAN eredetileg Kína ellensúlyozására jött létre.)

A közös együttműködés előnyei a fentiekben leírtakból világossá válik, de vajon mi a helyzet az ebből adódó kihívásokkal? 

Aggodalomra adhat okot, hogy a sok beáramló beruházás és az azokra felvett hitel egy Srí Lanka-ihoz hasonlóan államcsőd közeli helyzetbe sodorná az amúgy is stagnáló gazdaságú és alacsonyan fejlett országot. Erre tesz rá egy lapáttal az, hogy a legtöbb beruházásból hiányzik a transzparencia és az elszámoltathatóság. A másik fő ok, hogy Kína monopol helyzete a legtöbb szektorban Phnom Penh szuverenitásának és nemzetbiztonságának a csorbulását is eredményezheti a jövőben. 

Mindezek szellemében Kambodzsának érdemes lenne minél több kapcsolatot kell kialakítania más államokkal és diverzifikálni gazdasági kitettségeit. Ezen túl növelnie kellene diplomáciai aktivitását (leginkább soft power eszközökkel és más színezetű befektetők becsalogatásával) és megtanulnia, hogyan kell tisztes távolságot tartani a szuperhatalmaktól. Már amennyiben az elsődleges célja az, hogy a politikai stabilitás és a béke fennmaradjon, és az ország túl tudjon lépni az elmúlt évtizedekben elért közepes jövdelmi státusztól.

Szerző:高博

Ha érdekel Kelet-Ázsia és szívesen olvasnál ilyen és ehhez hasonló cikkeket, akkor az ingyenes, heti hírlevelünkre itt tudsz feliratkozni, és így a legfrissebb bejegyzések automatikusan emailen érkeznek majd