A turisztikai csúcsszezon idején érdemes egy is kitekintést tenni, hogy miként alakulnak az Európába utazó kínai turisták számai és mik az ezzel kapcsolatos új trendek a kontinensünkön. Előző alkalommal a Közel-Kelet turisztikai vonzereje került górcső alá a kínai utazási trendek szempontjából. Aki Budapesten, a kánikula ellenére sétát tett a magyar főváros valamely részén a jogosan érezhette, hogy a Covid-19 járvány után ismét megnőtt az idelátogató kínai turisták száma. Ennek nagy löketet adott a Budapesten forgatásra kerülő kínai gasztro-reality show, a Chinese Restaurant (kínaiul: 中餐厅) amelynek apropóján különösen sok kínai turista látogatott el, hogy személyesen találkozhasson a kedvenc celebjével, vagy esetleg lehetőséget kapjon egy közös selfie begyűjtésére.
A tényeket közelebbről vizsgálva 2023 májusa és augusztusa között a long-haul (távoli desztinációkra) utazási szándék az elmúlt négy nyári szezonhoz képest soha nem látott szintet ért el – jelent meg az ETC (Európai Utazási Bizottság) jelentésében. A felmérésben részt vevő kínaiak 73%-a ellátogatna Európába. Nota bene, a kínai gazdasági nehézségek tükrében az utazási vágy a magasabb jövedelemmel rendelkező háztartásokban a legjellemzőbb.
Wolfgang Arlt, a hamburgi székhelyű China Outbound Tourism Research Institute igazgatója a repülőjegyek szűkösségét és magas árait, valamint a hosszadalmas vízumkérelmi eljárásokat nevezte meg az Európába irányuló kínai kiutazások fellendülésének fő akadályaként. (Megjegyzés: Magyarországon a repülőjáratokra nem lehet panasz, ugyanis heti 10 repülőjárat közlekedik Budapest és 4 különböző kínai nagyváros között.)
A lecsökkent látogatottság ellenére az Európában tartózkodó kínai turisták nagyobb költekezési szokásokat mutatnak. A Global Blue áfa-visszatérítési szolgáltató adatai szerint gyors lehet a felépülés a turisztikai piacon, de még nem állt vissza teljesen a 2019-es szintre az iparág. Ez a fogyasztói magatartásban bekövetkezett változás arra utal, hogy a kínai látogatók, akik mégis eljutnak Európába, hajlandóbbá váltak a nagyobb költekezésre, valamint kevésbé bizonyulnak árérzékenynek. Európa kultúrája, építészeti öröksége és történelmének gazdagsága mellett erősen hat a kínai utazókra a pezsgő városi élet adta lehetőségek is. Kínában sokszor tapasztalható, hogy egy 8-10 milliós városban nincsen, vagy csak nagyon korlátozott a night-life (éjszakai élet) kultúra, így akár nem ritka az este 9-10 óra után kiüresedett város látképe sem.
Egy másik feltűnő jelenség az ún. VFR (visiting friends and relatives) turizmus lehet, az önálló kínai utazók térnyerése, akik már a helyben élő kínai lakosokkal vagy cserediákokkal kialakított kapcsolatokon keresztül fedezik fel Európát, gyakran baráti, illetve családi kötelékek révén.
A kínai utazók manapság aktívan keresik a szabadtéri szórakozási lehetőségeket, az előkelő és luxus és prémium szolgáltatásokat, a személyre szabott élményeket, és a lehetőségeket, hogy megosszák egyedi kalandjaikat a közösségi média különböző felületein.
Összeségében pozitívnak bizonyulnak a kilátások, hiszen még mindig nagyon nagy az utazási kedv Európába, különösen az olyan nyugat-európai országokba, mint Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság és Olaszország, de kelet-közép-európai régióban Magyarország is szép eredményeket ért el az idei évben. Amennyiben a szakpolitika és a vízumkapacitás lehetővé teszi, akkor várhatóan ismét fellendülést láthatunk ezen a piacon. A kínai turizmus a különböző előrejelzések és barométerek szerint várhatóan az októberi (kínai államalapítás) ünnepek idején lesz érezhetőbb, ámde az egyes európai úti célok (pl.: Ausztria) csak várhatóan 2024-re érhetik el a teljes regenerációt.
Szerző:高博
