Az utóbbi hetek egyik leghíresebb topikjává vált az a kínai hőlégballon, amelyik január 28-tól február 4-ig borzolta az észak-amerikaiak kedélyét, mígnem végül Joe Biden elnök parancsára az amerikai légierő az USA partjaihoz közel (Dél-Karolina) lelőtte a repülő objektumot, az eddig begyűjtött maradványok pedig az FBI-hoz kerültek további vizsgálatra – meg persze amíg a többi roncsdarabot sikerül összegyűjteni a tengerből. Az eltévedtnek állított hőlégballonról egymással merőben szembenálló nézetek alakultak ki meglehetősen rövid idő alatt, az ezzel kapcsolatos főbb érveket és ellenérveket igyekszem összegyűjteni a következő pontokban.
Civil vagy katonai eszköz?
A kínai kém- és hírszerző tevékenységről körülbelül két és fél évvel korábban, a houstoni kínai konzulátus kitiltása kapcsán már írtunk a blogon, kiemelve annak nehezen megfogható jellegét. A mostani esetben a kétértelműség szintén jelen van, viszont itt már a kémkedés konvencionálisabb formájáról lehet szó. A vita már ott kezdődik, hogy a szóban forgó hőlégballon kategorikusan hova sorolható. A kanadai és amerikai hivatalos álláspontok szerint megfigyelési, hírszerzési célokat szolgálhatott - ezzel szemben Peking álláspontja, hogy egy civil meteorológiai megfigyelő léghajóról van szó.
Amerikai szempontból gyanússá teszi a kínaiak állítását, hogy a ballon kialakítása jelentősen eltért a megszokott paraméterektől, egy átlagosnak mondható meteorológiai megfigyelő ballonhoz képest több mint négyszer akkora volt az átmérője. A védelmi minisztérium beszámolója az egység felszereltségét is kifogásolta, ugyanis míg általában egy kisebb doboz van felfüggesztve pár mérőműszerrel (hőmérséklet, nyomás, páratartalom és jeltovábbító), addig ennél az egységnél antennákat, napelemeket, és jeltovábbító berendezéseket is találtak, ami túlmutat egy meteorológiai célú ballon funkcióin.
- A státusz kérdése azért is fontos, mert civil repülési eszközök baleseteinél az anyaország jogosan tarthat igényt a megmaradt roncsok hazaszállítására. Viszont ebben az esetben mivel az amerikai kormány kémkedés céljából használt eszköznek minősítette a ballont, így pedig szuverenitási és nemzetbiztonsági jellegűnek tekinti az ügyet, ezért valószínűleg a roncs nem fog egyhamar visszakerülni Kínába.
- A roncsmaradványok visszatérését kínai oldalról az amerikaiak megbízhatóságának fokmérőjeként próbálják beállítani: ha visszakerül Pekinghez a lelőtt ballon és felszerelése, akkor nem annyira megbízhatatlanok az amerikaiak, ha viszont nem, akkor – az egész világ számára nyilvánvalóvá válik, hogy egyáltalán nem megbízhatóak az amerikaiak.
Rendkívüli távolság
Nem rendkívüli dolog, hogy a világ országai időjárás megfigyelés céljából hőlégballonokat használnak, naponta akár több mint 1000 ilyen regisztrált mérés is történhet. Ezért az általánosan bevett protokoll szerint ezek az eszközök nem nagy távolságok megtételére használatosak, hanem egyhelyben történő függőleges emelkedésre és süllyedésre, nagyjából 15 ezer méteres magasságig.
A Kína és az Egyesült Államok közötti nagy távolság megtételét a kínai kormány azzal indokolta, hogy az eszköz elsodródott kijelölt útirányáról, így kerülhetett végül amerikai légtérbe.
- Az amerikai vélemények nem taglalják részletesen a ballonnál tapasztalt manőverezési képességeket. Annál inkább, hogy szerintük a szokatlan kialakítású eszköz célja kémkedés lehetett, így történhetett, hogy telefonok és telekommunikációs eszközök beazonosítására is alkalmas eszközöket hordott magán, ráadásul mindezt sok ezer kilométeres távolságon keresztül szállította.
- A kémkedési vádakat Kína tagadta, szerinte a vád az amerikai fél információs hadviselésének eszköze a közvélemény Kína ellen hangolására, végső soron pedig Peking lejáratására tett kísérlet.
Ennél a pontnál érdemes feltenni azt a kérdést is, hogyha igaz a kínai álláspont és a civil eszközt valóban külső körülmények térítették el tervezett pályájáról, akkor az útvonaltévesztésről miért nem tájékoztatták időben a megfelelő szerveket, mint az érintett országok légifelügyeleteit, meteorológiai szolgálatait, külügyminisztériumait? A több napig tartó kitérő alatt csak akkor nem lett volna alkalma a megfelelő kínai szervnek preventív tájékoztatást adni, ha például a jóváhagyási lánc túl hosszú, megakad az információáramlás a precedens nélküli történések miatt, vagy ha valamelyik szereplőnek nem állt érdekében tisztázni a helyzetet. Ezek a lehetőségek további kétségeket vethetnek fel.
A felszereltséggel kapcsolatban egyes véleményformálók megjegyzik azt is, hogy szerintük egy ilyen sztratoszferikus légballon nem igazán tud olyan információkat összegyűjteni, amit a kínai kormány kémműholdjai -, vagy a kínai hardvereket tartalmazó elektronikai eszközök, kínai tulajdonban lévő szoftverek - ne tudnának begyűjteni, ezért kevésbé érzik megalapozottnak a kémkedés vádját, arra viszont alkalmas lehetett az eszköz, hogy műholdaknak jeleket továbbítson vagy éppenséggel jelzavarási tevékenységet végezzen – de hogy milyen információk érhettek meg ennyi erőfeszítést, arról csak találgatások folynak.
Légtérsértésre adott jogos önvédelem, vagy túlreagált válasz?
Az egy hétig amerikai légtérben közlekedő kínai ballon nagy médiavisszhangot kapott, rengeteg civilfotó, felvétel és visszajelzés született a témával kapcsolatban. Az esettel kapcsolatban sok kritika érte a Biden-kormányzatot, hiszen a légtérsértésre adott gyors válasz hiánya és a kémkedés lehetősége kétségbe vonta az amerikai döntéshozók cselekvőképességét.
A kínai oldal a rossz amerikai hozzáállást okolja a helyzet eszkalálódásáért, a Kínai Védelmi Minisztérium szerint az esettel az Egyesült Államok komolyan vétett a nemzetközi gyakorlat ellen, rossz példát mutat ezzel, ráadásul nem biztosított megfelelő körülményeket a két ország hadserege közti párbeszédhez. Az amerikaiak válaszlépését az a tény árnyékolja be, hogy fegyverrel nem felszerelt, civilként hivatkozott eszköz ellen hajtott végre fegyveres akciót, ami kínai szakértők szerint világosan mutatja, hogy itt a helyzet félreértelmezéséről és túlreagálásáról van szó.
- Szürke zónában fajult el a helyzet: azzal is okolható a megkésett amerikai válasz, hogy a legkevésbé rossz hatásokkal járó válaszok mérlegelésére és engedélyezésére, valamint a legfelsőbb szintek jóváhagyására is szükséges lehetett, már csak azért is, mert láthatóan nincsen bevett rutin az ilyen és ehhez hasonló esetek kezelésére.
Kommunikációs kényszerpálya
Valójában kínai oldalról nem volt más választás, mint azt kommunikálni, hogy polgári célokat ellátó eszközről van szó, hiszen ha Peking nem nyilatkozik az ügyben, azzal hallgatólagosan ismeri el az amerikai vádak igaz voltát, a másik fennmaradó lehetőség esetén pedig Kína nyíltan és leplezetlenül felvállalta volna, hogy valóban kémkedési tevékenységet végzett, ami nemzetközileg nagy arcvesztéshez vezetett volna – amit jellemzően Peking a lehető leginkább el akar kerülni minden helyzetben.
A kínai hivatalos kommunikáció álszentnek bélyegezte az Egyesült Államokat, vádjai miatt, ellenérvként a Kína közelébe vezényelt amerikai hadihajókat és repülőket hozták fel, amelyek egyértelműen információszerzési feladatokat látnak el (erődemonstrációval egybe kötve), valamint azt a tényt, hogy az USA a világ legnagyobb globális információszerző tevékenységét végző ország, ezért hiteltelen, amikor kémkedéssel vádol más országokat. Az aktuális eset vonatkozásában ez a válasz magában hordozhatja azt a burkolt kérdést is Kína részéről:
Hogyha ti lelőhettek egy civilnek mondott repülő eszközt a saját légteretekben, akkor ezt vica-versa más nagyhatalmak is megtehetik? Nehogy a ti kémeszközeitek legyenek a következők!
A hivatalos kínai csatornákon megemlítik még az amerikai-kínai gazdasági együttműködések fontosságát, amellyel a kínai fél a kölcsönösen előnyös gazdasági előnyökre mutat rá, amelyeket nem akarna veszélyeztetni olyan helyzetekkel, amelyek az ő szempontjukból az amerikai szuverenitási kérdések kiterjesztését jelentik egymással össze nem függő, saját vonatkozási rendszerükben kezelendő eseményekkel.
Légfegyverkezési verseny
A katonai célokra használt kémballonoknak a 19. századig visszamenőleg nagy múltja van, a hidegháború során szembenálló két szuperhatalom is előszeretettel vetett be ilyen eszközöket. Napjainkban viszont ezeknek feladatait a megfigyelőműholdak és drónok látják el, két dolog azonban még mindig indokolhatja ballonok alkalmazását: alacsony előállítási költség és könnyű bevethetőség. Az USA Védelmi Minisztériuma 2019 óta foglalkozik ismét aktívabban katonai ballonok alkalmazásának kérdésével a COLD STAR program keretében (Covert Long Dwell Stratospheric Architecture). Elképzelhető, hogy erre válaszul fogott legkésőbb 2022 elején is hasonló vállalkozásba a Népi Felszabadító Hadsereg, ami lényegében ellenséges légvédelmi rendszerek nyomkövetési és előre jelzési képességeinek, valamint az operatív válasz idők felmérését helyezi kilátásba, egy a kínaiak által forrásként leközölt védelmi technológiai lap szerint.
Érdekesség az is, hogy a ballon lelövését követően a kínai médiában felkapott lett a Beihang University egyik professzorának értekezése, melyben már 2014-ben a légvédelmi rendszerek innovációját taglalja, amelynek szerinte egyik fontos pontja a léghajók védelmi célokra történő felhasználása.
Egy lépést hátra
Tágabb kontextusában nézve az eseményeket az amerikaiak több csatornán is forszírozták, hogy Kína illegális ballonkísérletei egy időben párhuzamosan több helyszínen is folynak, legalább öt másik ilyen esetre is hivatkoznak, amelyek 40 országot érinthetnek, ráadásul a múlt hétvége folyamán Alaszka felett egy újabb azonosítatlan repülő tárgyat lőttek le, eddig viszont nem került megerősítésre, hogy ez is kínai eszköz lett volna – az utóbbi napokban pedig már Kijev felett is láttak hasonló orosz eszközt lebegni.
Mindenesetre a múltkorinál gyorsabb reagálás (rövid időn belüli lelövés) az új amerikai légvédelmi készültségi szint megemeléséről tanúskodik, várhatóan a következő alkalmakkal már nem várnak napokat a személyzet nélküli azonosítatlan eszközök lelövésével.
Külkapcsolati oldalról nézve az incidens annyiban visszavetette az amerikai-kínai közeledés lehetőségét, hogy Antony Blinken, amerikai külügyminiszter Február 5-re tervezett pekingi diplomáciai útját hivatalosan is elhalasztották. Legutoljára 2018-ban tett Kínában látogatást az orosz-ukrán háború, koronavírus járvány és az amerikai-kínai kereskedelmi háború előtt, közös találkozóra pedig legutóbb Alaszkában került sor a két ország külügyminiszterei között. A látogatás csúszása csak aláhúzza, hogy a két ország közti feszült viszony továbbra sem látszik rendeződni, a felek egyelőre még távol vannak attól, hogy bármilyen jellegű közeledést tegyenek a másik irányába.
„Köszönjük szépen, mi így is jól vagyunk, a ti kebelbarátságotok nélkül is, nincs miről tárgyalni.” – gondolhatják Pekingben és Washingtonban is.
Hogy az amerikai médiában kémakcióként csapódott le a kínai ballon esete, az rámutat arra is, hogy az amerikai közeledési szándék nem élvez többségi támogatást a hazai érdekcsoportok részéről, ezért sikerülhetett az esetet pár nap leforgása alatt ellenséges beszivárgási próbálkozásként keretezni – esetleg így akart kihátrálni a Biden adminisztráció a pekingi látogatással járó súrlódásokból?
A másik lehetőség, hogy maga a kínai rendszer döntött úgy, hogy valamilyen módon „elnapolja” a találkozót, kínai források szerint ugyanis Blinken eredetileg a kínai holdújév előtt, január 22-én akart ellátogatni, ami amerikai-európai szemüveggel egyenértékű lett volna azzal, hogy Qin Gang kínai külügyminiszter Szentestére kér látogatót Washingtonba. Az amerikaiak számára előnyösnek tűnő fogadás végül a Holdújév utánra csúszott, és még tovább is csúszik ameddig mindkét fél úgy érzi, hogy alkalmas az idő az egyeztetésekre.
Az sem utolsó szempont, hogy az Egyesült Államok közvetlenül a találkozó előtt erősítette meg katonai szövetségét a Fülöp-szigetekkel, ami Kína közvetlen szomszédságában erősíti tovább Washington pozícióját, nő a Kínára nehezedő amerikai nyomás a régióban.
Elodázott alku
Egyes elemzők okfejtésein elindulva érdemes figyelmet fordítani a tervezett amerikai delegáció összetételére is. Blinken mellett ugyanis Janet Yellen pénzügyminiszter is részt vett volna a látogatáson, akinek tervezett jelenléte valamilyen jelentősebb méretű gazdasági alku megkötésének szándékára utalhat. Ezt a feltételezést erősíti, hogy korábban Biden elnök Balira és Indonéziára tett útjain Yi Gang-al, a Kínai Jegybank elnökével is tárgyalt, valamint Wang Wentao kereskedelmi miniszterrel is egyeztetett a sino-amerikai kereskedelem egyes témáiban.
A kínai léggömb lelövése végső soron azt odázta el, hogy az Egyesült Államok újabb államadósságot adjon el Kínának – annak ellenére, hogy frontális kommunikációjukban elutasítják a kínai befektetéseket -, éshogy más, nagy mennyiségű amerikai áru felvásárlásáról kössenek megállapodásokat, amivel a Biden adminisztráció lehetőséget nyerne kereskedelmi deficitjének csökkentésére.
A hőlégballon körüli adok-kapok végső soron arra is rávilágít, hogy a látszólag apró malőrnek elkönyvelhető párhuzamosan zajló események nagyságrendekkel nagyobb folyamatokat szervezhetnek át, amely végső soron egy mérföldkőnek számító találkozót is szabotálhat.
Pavlicsek(庞博)
Ha érdekel Ázsia, ide kattintva további friss elemzéseket találsz....
Források
Amid Reports of Blinken Visit, China Remained Ambivalent – The Diplomat
Ismét kilőtt egy ismeretlen tárgyat egy F–22 – ezúttal Alaszka felett - Raketa.hu
Először látható közeli képeken a kínai kémballon roncsa - Raketa.hu
China Wants Its Surveillance Balloon Back, Saying 'It Does Not Belong To the U.S.' - 9GAG
Chinese Spy Balloon: New Details About Equipment On Board | Time
The US says Xi didn't know about the balloon. That raises even more questions | CNN
US blacklists six Chinese entities over spy balloon programme | Politics News | Al Jazeera
The Chinese Balloon Looks Nothing Like a Weather Balloon | Time
(30) China Is Doing Way Worse Things than a Chinese Spy Balloon… - YouTube
Chinese balloon capable of gathering intelligence - US official - BBC News
China says it rejected U.S. call over balloon because ‘atmosphere’ wasn’t right (nbcnews.com)
