A kínai akkumulátor- és autóiparral már korábban is többször foglalkoztunk, májusban például a Debrecenben gyárat építő CATL hátterét és az ezzel összefüggő - sokszor erősen protekcionista - iparpolitikákat mutattuk be. A kínai autóipar már régóta a legnagyobb globálisan, idénre viszont a legtöbb exportált autó is Kínában kerül előállításra, a második Japánt jelentősen megelőzve. A mostani bejegyzésben egy másik óriást, a BYD-t vesszük gorcső alá, mely egyes hírek szerint szintén egy magyarországi, szegedi gyár létrehozását fontolgatja.
A BYD Co. Ltd (Build Your Dreams) nevű kínai elektromos járműgyártó vállalatról elég sokat hallani mostanában, aminek fő oka a vállalat dinamikus növekedés elsősorban. A Kelet-Kínában született Wang Chuanfu (fotóját lásd a borítóképen) által 1995 februárjában alapított BYD vállalat jelenleg két nagy leányvállalattal rendelkezik: a BYD Electronic és a BYD Automobile-lel. A két vállalat személygépkocsik, elektromos kerékpárok, buszok, targoncák, teherautók, újratölthető lítium-vas-foszfát (LiFePO4) akkumulátorok és napelemek gyártásával foglalkozik.
Az 1995-ös alapítás óta a BYD jelentős sikereket ért el, immáron világszerte 190 000 alkalmazottat foglalkoztat, és 2022-ben 424 milliárd jüanos bevételre tett szert. A BYD felívelése kezdetben csupán mobiltelefon-akkumulátorok gyártásával indult, majd később az autóipar és a megújuló energiaforrások felé is nyitni kezdetben, jelenleg pedig az egyik legnagyobb elektromos energiával működő járműgyártó. A vállalat berobbanó sikere egyszerre tulajdonítható az erős kormányzati támogatásnak és a viszonylag fejlett, független kutatás-fejlesztési és innovációs képességeinek. A kínai piacon a BYD modellpalettája közel 20 járművet számlál a kisautóktól a teherautókig, és a cég kínálata Észak-Amerikában és Európában is folyamatosan nő.
Ha érdekel Ázsia és szeretnél minél több ilyen cikket olvasni, iratkozz fel ingyenes, heti rendszerességű hírlevelünkre az e-mail címed megadásával
Miközben a Tesla hatalmas előnyben van az elektromosautó-piacon a nagyobb német, japán és amerikai gyártókkal szemben, a kínai cégek és a BYD esetében ez már nem mondható el. A BYD ugyanis 2022-ben eladásainak volumenével már Elon Musk cégét is megelőzte, melynek vezetőjét sokszor magához Muskhoz hasonlítják. Wang Chuanfu életútja kétségkívül egy színes egyéniségről árulkodik: 1966-ban született egy szegény földműves családban, az Anhui tartománybeli Wuwei megyében. Wang korai életét nehézségek jellemezték, mindkét szülőjét elvesztette, így idősebb testvérei gondoskodtak róla. E kihívások ellenére folytatta tanulmányait, BSc diplomáját a Csangsa városában található Central South University-n szerezte meg, ezután a pekingi Általános Színesfém Kutatóintézetben szerzett mesterdiplomát.
A legtöbb elektromosautót előállító cégek 2022-es sorrendje. Bár ebben a listában a BYD vezet, a Teslának a magasabb árak miatt (egyelőre még) több bevétele keletkezik
A kínai kormány által támogatott kutatóként eltöltött évek után a magánszektorba merészkedett, és 1995-ben megalapította a BYD-t. A vállalat felemelkedését Wang előrelátó vezetése és stratégiai döntései segítették elő, beleértve az ellátási láncok és a termelési bázisok diverzifikálását, ami kulcsfontosságúnak bizonyult a Covid-19 világjárvány idején. Muskkal ellentétben, akinek a sanghaji két hónapos lezárással kellett szembenéznie, Wang gyára töretlenül tört fel - köszönhetően részben a sok állami vásárlásnak - megszilárdítva ezzel pozícióját az iparágban.
Eredményei nem maradtak észrevétlenek: a Forbes szerint Wang vagyona 2021 novemberére 23,5 milliárd dollárra nőtt, amivel Kína 14. leggazdagabb emberévé lépett elő. Ezt a sikert a BYD figyelemre méltó teljesítményének és Warren Buffett támogatásának köszönheti, aki 2008-ban jelentős részesedést szerzett a vállalatban, ami a vállalat értékének ötszörös növekedéséhez vezetett.
Wang színes és inspiráló pályafutása során a vállalkozói szelleme, a rugalmasság és az innováció mind a siker képletének egy-egy tényezőjét adták. Vezetése a BYD-t az elektromos járművek piacának élvonalába repítette, és a vállalat ma a globális piac 21%-át teszi ki. Wang Chuanfu ma Kínában egyértelműen az innováció szimbóluma lett az elektromos járművek folyamatosan fejlődő világában.
A Tesla ismertségével a BYD egy megfizethetőbb és szélesebb EV-kínálattal veszi fel a kesztyűt. Az új elektromos nagyhatótávú SUV-juk (Kínában Song L néven fut majd) várhatóan a Tesla Model Y közvetlen versenytársa lesz. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a BYD versenyét a Teslával, különösen a Han és Seal modelljeikkel, a Tesla árháborúja befolyásolta eddig. A BYD-nek más kínai EV-gyártókkal együtt, a Tesla piacra lépésére válaszul csökkentenie kellett az árakat, amely belefért a protekcionista gazdaság és árazáspolitikába, illetve a kínai munkások bérköltsége még alacsonyabb az amerikaiakénál. Noha a Teslának mostanra szintén konkrét céljai vannak a gyártási költségeket illetően, emellett idén nagy leárazásokat is beiktattak, kérdés, hogy ez milyen irányba viszi a márkát hosszútávon.
Másrészről a BYD „újítása” a lítium-vasfoszfát (LiFePO4) akkumulátorokban rejlik, amelyek számos szempontból előnyösebbek lehetnek a sima lítiumos társaiknál. Elsősorban a biztonság és stabilitás terén kiemelkedőek, mivel a telep rendkívül stabil kémiai rendszerrel rendelkezik, és ellenáll a túltöltésnek, rövidzárlatnak és mechanikai behatásoknak. Emellett hosszú élettartama is figyelemre méltó. Továbbá karbantartásmentes, és jól bírja a részleges töltöttséget és a különböző hőmérsékleteket is, illetve a súlya is lényegesen kisebb az azonos kapacitású ólomsavas akkumulátorokénál, így kiváló választás lehet elektromos járművek esetén.
A BYD versenyképességét erősíti még, hogy a kínai kormány jelentős támogatásokat nyújtott a hazai elektromosjármű-gyártók szubvencionálására. 2009 és 2022 között több mint 200 milliárd jüant (kb. 28 milliárd USD) költöttek Kínában elektromos autók támogatására és adókedvezményekre. Ezen felül csak a kínai központi kormányzat 2016 és 2022 között mintegy 57 milliárd dollárt költött az elektromos autók vásárlásának támogatására. Ez a jelentős pénzügyi támogatás hozzájárult az elektromos autók iparágának gyors növekedéséhez Kínában, ahol az ország az első helyen áll a világon mind az elektromos autók gyártása, mind pedig értékesítése tekintetében. A bőkezű állami támogatások és a kormányzati segítség döntő szerepet játszottak abban, hogy a kínai EV-ipar a globális piac élvonalába került, ami az EV-tulajdonlás jelentős növekedéséhez vezetett Kínában, mely 2022 végére elérte a 13,1 millió darabot, mindez a globális összérték több mint felét teszi ki.
Idén júliusban az XPeng márka hivatalosan kiadta az első felvételeket a kompakt kétüléses elektromos légi járművéről repülés közben. A repülő autó nagyon elegáns kialakítású, kemény élekkel, ezüstszínű külsővel és sirályszárnyas ajtókkal rendelkezik, amelyek a DMC Delorean-re vagy akár a Tesla Cybertruckjára emlékeztetnek.
Az XPeng augusztus végén közölte a nyilvánossággal, hogy Voyager X2 névre hallgató repülő autója extrém körülmények között repülési teszteket hajtott végre, melyek között állítólag nagy magasságban végrehajtott repülések is szerepelnek. Az XPeng elárulta azt is, hogy a Voyager X2 rendelkezik robotpilóta funkcióval, amely egy előre meghatározott magasság, sebesség és repülési idő szerint képes automatikus repülést végezni egy előre megtervezett útvonalon. Jelenleg az X2 legfeljebb 35 percig képes működni, és 1000 méter alatti magasságban történő repülésre tervezték. A jármű csúcssebessége körülbelül 130 km/óra. A modell két utast tud szállítani. Érdekesség, hogy míg más autógyárak, mint a General Motors és a Hyundai már kiadtak koncepciókat légi személyszállító járművekről, az XPeng az első, amelyik repülés közbeni felvételeket tett közzé egy repülőgépről. A másik két cégtől eltérően az XPeng egy olyan járművet is készít, amely inkább a „repülő autó” stílusát követi, és 1-2 utas számára rövid utakra alkalmas. Az elektromos autók terén az utóbbi időben elért nagyfokú sikerével az XPeng hamarosan újabb vezető szerepet tölthet be a városi repülő autók gyártójaként, megosztva ezt a piaci szegmenst olyan cégekkel, mint az EHang és a Volocopter.
A másik ilyen kuriózum az idén szeptember 20-án gyártásnak indított BYD YangWang (U8) nevű prémium SUV-nak a legújabb modellje. Az U8 nevű luxus SUV robosztus és futurisztikus külseje miatt érdekes, de még úszni is képes! Képes megfordulni egyhelyben, emellett telepakolták mindenféle extrával és földi jóval, vagyis mindazzal amire egy kínai vásárlónak szüksége lehet (érintőképernyők sokasága, egyéb intelligens megoldások).
Annyi biztos, hogy az autóipari forradalom egy fontos része már a kínai vásárlók igénye szerint zajlik és ehhez nagyon gyorsan nagy erőforrásokat tudnak átcsoportosítani a belföldi gyártók, nem beszélve arról, hogy jelenleg számos, újabban felbukkanó márka is kezdi megtalálni a biztos talajt a belpiacon. Az iparág a járműtípusok és szegmensek széles skáláját vezette be, és a kínai autógyártók jelentős összegeket fektettek be a kutatásba és fejlesztésbe. A kínai autók minősége gyorsan javult, és az ország hazai piaca szilárd alapot biztosít az autógyártók számára.
Szerző:高博
