A 2010-es évek óta a kína turisták költik a legtöbb pénzt el külföldön, amit az Utazási és Turisztikai Világtanács (WTTC) nemrég megjelent, idei jelentése is megerősít. A kiskereskedőknek valódi „összcsatornás” (angolul: omnichannel) élményeket kell nyújtaniuk ahhoz, hogy a kínai vásárlókat megragadják, mivel megszokták a „phygital” (fizikai+digitális világ kombinációja) élményeket a sanghaji vagy épp a pekingi luxus helyszíneken. A WTTC jelentése azt is megállapítja, hogy a kínai turisták egyre inkább a lassú tempójú szabadidős (slow tourism) élményeket részesítik előnyben, amelyek a hitelesség és az exkluzivitás érzetét nyújtják az attrakciókkal telezsúfolt útvonalak helyett.
Az ökoturizmus, a kalandutazás, az egészség és wellnessturizmus, a kulturális élményeket nyújtó merítés és a luxusszállások mind kiemelt fontosságú faktorok a tehetős kínai utazók számára. A luxusmárkák és a vendéglátóipari szolgáltatók a kínai luxusutazók igényeire szabott élményeket kínálnak, beleértve az átfogó, összeállított útvonalakat, a kulturális helyszínekhez való privát hozzáférést, szórakozási lehetőségeket és a helyi közösségekkel való kapcsolatteremtés különböző módjait. Ezzel párhuzamosan a szárazföldi kínai megapoliszok mellett Hongkong, a kiskereskedelmi és a vendéglátó szektor átalakításával igyekszik megerősíteni a turizmusban korábban betöltött vezető státuszát
Ábrán a különböző nemzetiségű turisták költései milliárd dollárban. Kína még a pandémia évei alatt is vezetett, bár előnye csökkent az amerikai turisták költéseihez képest. A kínaiak fő célpontja egyébként 2023-ban Thaiföld volt, ezt követte Japán, majd Hongkong.
A WTTC riportjából az is kiderül, hogy a szárazföldi Kínából utazók átlagosan 1350 dollárt költenek fejenként, bár nyilván jelentős szórással érdemes számolni. A kínai határoknak a COVID utáni idei megnyitásával a kereskedők világszerte fellendülést tapasztalhattak a beutazó kínai turisták számát és költéseit is tekintve.
A szárazföldi Kína és Európa közötti 25-45%-os árkülönbség a divatcikkek és bőráruk esetében szintén tovább növelheti a kínai fogyasztók utazási kedvét, mivel az újszerű élményeken túl jobb ajánlatokat is keresnek. Fontos hozzátenni, hogy eleve a legnagyobb mértékben Kína járult hozzá a globális turisztikai kiadások növekedéséhez 2010 és 2019 között – ezt az Európai Utazási Bizottság is komolyan veszi, és ennek megfelelően készít időszakos turizmusélénkítő marketingkampányokat.
A kínai turisták jelenlétének a hatására az európai kiskereskedők is elkezdtek arra törekedni, hogy valódi „összcsatornás” élményt nyújtsanak. A kínai vásárlók hozzászoktak a nagyvárosi, csúcskategóriás luxushelyszíneken szerzett digitális élményekhez, és valószínűleg európai útjaik során is hasonlókat várnak el. A kiskereskedőknek tehát gondoskodniuk kell arról, hogy ezeknek az elvárásoknak megfeleljenek.
Ábrán a kínai nemzektözi turisták száma ezer főben. Az eddigi csúcs 2019-ben volt 154 millió kínai turistával.
Hongkong az új erőfeszítéseit a turisztikai ágazat újjáélesztésére, valamint a kínai turisták új generációjának vonzása érdekében szintén az élményszerű kínálatra összpontosítja. A város bevásárló- és turisztikai központként való identitása átalakulóban van; a vendéglátóhelyként működő The Langham Hong Kong például olyan marketingkezdeményezésekkel alkalmazkodik ehhez, mint a sencseni testvérszállodával való együttműködés, hogy az utazók számára tevékenységekben gazdag, „határokon átnyúló tartózkodási élményeket” nyújtson.
A hongkong-i Langham Hotel
A kikötőváros újranyitása óta a kínai turizmus még nem tért vissza a járvány előtti szintre, de a legutóbbi számok ígéretesnek tűnnek: augusztusban a szárazföldi látogatók száma a 2019-es szint 92%-ra emelkedett, bár októberben ez a szám 73%-ot esett vissza.
A nemrég, szeptember 12-én, Sanghajban megrendezésre kerülő, turisztikai szakkiállítással párhuzamosan (amit az ITB CHina szervezett), az ország legnagyobb online utazási irodája, a Trip.com Group is megrendezte az Envision 2023 Global konferenciát is, ahol szakértők beszéltek az utazási iparág idei kilátásairól. A vállalat elárulta, hogy 2023 második negyedévében 180%-kal nőtt a bevétele az előző év azonos időszakához képest, ami részben árnyalja a kínai gazdaság nehézségeiről alkotott képet.
Tan Yudong, a Trip.com csoport repülési üzletágának vezérigazgatója egy interjúban beszélt a kínai és a globális utazási iparág Covid-19 óta tartó fellendüléséről, valamint a kínai repülőjegyek és vízumok iránti növekvő keresletről. Bár jelenleg még mindig az elmaradt vízumkérelmek feldolgozása folyik, a Trip.com Group nagyon optimista, hogy a „normál üzemű” utazás 2024 közepére teljesen helyreáll. Ezzel párhuzamosan kezdenek megjelenni a generációs különbségek is az utazás terén.
„A fiatalabb generációk nem olyan takarékosak, mint az idősebbek korábban” – tette hozzá a szakértő. „Ők szeretnének luxus termékeket megvásárolni és megtapasztalni, például business osztályú repülőjegyeket vagy ötcsillagos szállodákat... Az olyan globális csúcscélpontok, mint Bali és Tokió továbbra is nagyon népszerűek lesznek, de közben egyre több fiatal vágyik valami másra is”.
Ami tehát mindenképpen várható a felsorolt trendek alapján (marketingkampány, a szektor átalakulása, vízumkibocsátás felgyorsulása és a növekvő kereslet) az a kiutazások iránti kereslet szignifikáns megugrása a jövő évtől kezdődően, ennek pedig az egyik katalizátora és főpróbája lehet majd a kínai Holdújév, mely 2024. február 10-én veszi kezdetét.
Szerző:高博
