A China Manned Space Agency (中国载人航天工程办公室 Zhōngguó zài rén hángtiān gōngchéng bàngōngshì) február 15.-én jelentette be idei űrmisszióit a Föld körül keringő Tiangong űrállomásra (天宫空间站 Tiāngōng kōngjiānzhàn – Mennyei Palota Űrállomás). A tervek szerint idén két emberi személyzettel indított misszió van betervezve, a Shenzhou 神舟(Shénzhōu) és Tianzhou 天舟 (Tiān zhōu).
A tervek szerint májusban indítják a Shenzhou 16-ot, majd október tájékan a Shenzhou 17-et. Ehhez hasonlóan tervezik útnak indítani májusban a Tianzhou 6 robotizált teherszállítót, amelynek célja ellátmány és hajtóanyag utánpótlás eljuttatása a Tiangong-ra. Kilövése a Hainan-szigeten várható.
Utólag renderelt kép a Shenzhou 9 és a Tiangong 1 dokkolásáról
A Shenzhou-k 3 fős legénységgel dolgoznak, akiknek kiléte egészen a kilövés előtti napig titokban szokott maradni a nyilvánosság elől. A kilövések helyszíne a Góbi-sivatag béli Jiuquan Műhold Kilövő Központ (酒泉卫星发射中心 Jiǔquán Wèixīng Fāshè Zhōngxīn) lesz. A soron következő missziókra is a bejáratott Long March (长征二号F火箭- Chángzhēng èr hào F huǒjiàn, Hosszú Menetelés) 2F rakétákat használják majd, a Tianzhou esetében pedig a Long March 7-et.
Itt található Kína Jiuquan űrkilövő központja
A Tianzhou teherszállítók szerepe már csak azért is jelentősebbnek mondható, mert a Shenzhou-k érkezéséhez szükséges eszközök nagy részét ezek szállítják, ráadásul gyártójuk, a Kínai Űrtechnológiai Akadémia most 500 kilogrammal tudta bővíteni túlnyomásos rakománykapacitását. Így Kínának évente elegendő a 4 helyett 3 alkalommal utánpótlásokat küldenie űrállomásáról, ami jelentős előrelépésnek számít.
Képek és megjegyzések a korábbi Tianzhou-2-ről
A Tiangong jelenleg aránylag forgalmas helynek számít, egyszerre 15 taikonauta tartózkodik az űrállomáson, akik már túl vannak 180 napos küldetésük felén. A Shenzhou 16 visszaúton a legénység nagyrészét visszaviszi a Jiuquan melletti Dongfeng leszállóhelyre.
De hogy miért is olyan fontos a kínai űripar?
A nemzetközi űrállomás szolgálati idejének meghosszabbítása körüli viták, hibák az ISS-en, amerikai űripari átrendeződés (Elon Musk vs. NASA), Kína ambíciózus űraktivitásának növelési szándéka, tervezett Hold és Mars missziók, nemzetközi együttműködési platform, kapcsolódó ipari együttműködések kiterjesztésének lehetősége, kis országok erőteljesebb bevonásán keresztül nyerhető nemzetközi támogatottság növelési lehetősége… és még egy sor más szempont, hogy csak a legfontosabbat foglaljam össze.
Az űr nem más mint a nagyhatalmi összeütközéseknek egy olyan új dimenziója, amelyben Kína nem akar lemaradni (szemben a szovjet-amerikai űrversennyel), hanem a korábbi útkövető szerepből szabályalkotó, önálló innovációkkal bíró pionírrá akar előlépni. Tervei néhány éven belül be is érhetnek, amennyiben az amerikaiak kivonulnak a nemzetközi űrállomás fenntartásából, vagy tartózkodnak egy új állomás létrehozásától, Peking pedig késznek mutatkozni átvenni az irányítást az így keletkezű űrbéli vákuumban.
Pavlicsek(庞博)
Források
China to send 2 crews, 1 cargo ship to Tiangong space station in 2023 | Space
