Kínai vélemények szerint a francia és az európai uniós vezetők április 5-én kezdődő kínai látogatása várhatóan több ágazatban is új lehetőségeket nyit meg a pandémia utáni korszakban az érdemi együttműködés újraindítására és ösztönzésére, lehetővé teszi a nézeteltérések csökkentét és új lendületet adhat a globális forró kérdések békés megoldására irányuló egységes álláspontok kialakulásának is. Az Európai Bizottság a mai kínai politikával szemben erősen kritikus vezetője azonban az ukrajnai háború árnyékában többet és mást vár a közelgő találkozótól, mindenekelőtt határozott kínai kiállást a konfliktus az ukrán fél számára is elfogadható megoldása érdekében.
Emmanuel Macron francia elnök Hszi Csin-ping elnök meghívására szerdától péntekig állami látogatást tesz Kínában - jelentette be hétfőn a kínai külügyminisztérium. Ugyanezen három nap alatt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is Kínába látogat Kína és az EU megállapodásának megfelelően - olvasható a minisztérium külön közleményében.
Macron közelgő körútja lesz a harmadik állami látogatása Kínában elnökként - az első 2018-ban, a második 2019-ben volt -, az uniós vezető kínai látogatása pedig az első lesz minőségében. Macron látogatása során Hszi elnök megbeszéléseket folytat majd vele a kínai-francia kapcsolatok jövőbeli fejlesztésének megtervezéséről és irányításáról, a kínai-francia és a kínai-EU együttműködés különböző területeken történő elmélyítéséről, de mélyreható eszmecserére kerül majd sor a főbb égető nemzetközi és regionális kérdésekről is. Li Csiang miniszterelnök és Csao Le-csi, az Országos Népi Kongresszus Állandó Bizottságának elnöke találkozik Macronnal, aki a Kantonba is ellátogat.
Kína kész együttműködni Franciaországgal, hogy ezt a látogatást lehetőségként használja fel a szoros és tartós kínai-francia átfogó stratégiai partnerség előmozdítására, hogy új eredményeket érjen el, aktív szerepet játsszon a Kína-EU kapcsolatok egészséges fejlődésében, és pozitívan járuljon hozzá a világbéke, a stabilitás és a fejlődés előmozdításához - mondta Mao Ning külügyminisztériumi szóvivő hétfőn újságíróknak. Az elmúlt hónapban mindkét fél magas rangú tisztviselői, köztük Csin Kang államtanácsos és külügyminiszter személyesen vagy virtuális formában többször tárgyaltak egymással, kifejezve elhatározásukat, hogy fokozzák a cserekapcsolatok és az együttműködés újraindítását.
„A két országnak számos közös érintkezési pontja van. Elmélyíthetik az együttműködést olyan konkrét területeken, mint a mezőgazdaság és az energia, és megvitathatják, hogyan lehetne tovább elősegíteni a békét és a párbeszédet az ukrán válság rendezése érdekében” - mondta Zhao Junjie, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Európai Tanulmányok Intézetének kutatója. Macron számára az utazás jó alkalom lesz arra is, hogy Európa stratégiai autonómiájára építsen, és megerősítse Franciaország szerepét a Kína-EU kapcsolatok növekedésének irányításában - tette hozzá Zhao. „Az a tény, hogy Franciaország - az EU egyik legfontosabb tagja - és az EU vezetői ugyanazon a három napon látogatnak Kínába, azt mutatja, hogy mind Párizs, mind Brüsszel nagy jelentőséget tulajdonít Kínának, és hogy a vezetők egy hangon szeretnének beszélni a Kína-politikát illetően".
Idén ünneplik meg a Kína-EU átfogó stratégiai partnerség létrehozásának 20. évfordulóját. Az Európai Bizottság elnökének kínai útjáról a külügyi szóvivő azt mondta, hogy mindkét félnek fenn kell tartania a kölcsönös tiszteletet és a kölcsönös előnyöket, túl kell lépnie a zavarokon és nehézségeken, és a konszenzusra és az együttműködésre kell összpontosítania. „Kína kész együttműködni az EU-val, hogy ezt a látogatást lehetőségként használják fel az együttműködésben rejlő lehetőségek további kiaknázására, a globális kihívások közös kezelésére, valamint a változásokkal és zavarokkal teli világba nagyobb stabilitás és több pozitív energia bevitelére". – mondta el Mao.
Cui Hongjian, a Kínai Nemzetközi Tanulmányok Intézetének európai részlegének igazgatója elmondta: „Bár egyes uniós országok megkérdőjelezik és módosítják Kína-politikájukat, a Kína-EU kapcsolatokban még mindig jelentős a rugalmasság, és mindkét félnek a kapcsolatok nagy hagyományaira kell építenie, és jobban ki kell aknáznia a nyitottságot és az együttműködést."
A Pedro Sanchez spanyol miniszterelnökkel folytatott pénteki találkozóján Hszi elnök hangsúlyozta, hogy a kínai-EU kapcsolatok szilárd fejlődéséhez „az EU-nak meg kell őriznie stratégiai függetlenségét”. Fu Cong nagykövet, a kínai EU-misszió vezetője csütörtökön a Financial Timesnak azt mondta, hogy „a Kína-EU gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok politizálása ellentétes az európai élet minden rétegének elvárásaival, és sérti Európa saját érdekeit".
Azt, hogy a látogatás az európai uniós vezetők szempontjából is különös jelentőséggel bír, mutatja a tény, hogy hétfőn a Macron és von der Leyen között előzetes találkozóra került sor Párizsban, a tervezett kínai út állt a megbeszélések középpontjában.
Az Európai Bizottság vezetőjének határozott elvárásai vannak a kínai úttal kapcsolatosan, amihez egyébként Macron elnök külön felkérésére csatlakozott. Március végén a Mercator Intézetben tartott, erősen kritikus beszédében von der Leyen átfogóan értékelte Kína a mai világban betöltött szerepét, és ennek részeként az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatait. Von der Leyen szerint Kína annak érdekében, hogy megnövelje geopolitikai befolyását Oroszország felett, kihasználja Putyin elnök gyengeségét, s ez a két régi szövetséges közötti erőviszonyok felborulásához, sőt, a szerepek megfordulásához vezetett. Figyelmeztetett arra, hogy Kína az ukrajnai háborúban betöltött szerepe „meghatározó tényező” lesz a Brüsszel és Peking közötti elkötelezettség meghatározásában. „Kína felelősséggel tartozik azért, hogy konstruktív szerepet játsszon az igazságos béke előmozdításában” - mondta von der Leyen, hozzá téve: „Minden olyan béketerv, amely valójában az orosz annexiókat szilárdítaná meg, egyszerűen nem életképes. Ebben a kérdésben őszintének kell lennünk”.
Az Európai Bizottság elnöke az EU és Kína kapcsolatainak jelenlegi állapotát értékelve „távolabbinak és nehezebbnek" nevezte azokat, és azzal vádolta Pekinget, hogy „felülírja a szabadkereskedelmi rendet, megfélemlíti a kisebb méretű országokat, megsérti az emberi jogokat, megkeményíti katonai pozícióját, és világszerte fokozza a dezinformációs és kényszerítő kampányokat.” Kifejtette, hogy Kína egyre elnyomóbbá válik otthon és egyre magabiztosabbá külföldön. Szerinte a reformok és a nyitás korszakát felváltja a biztonság és az ellenőrzés korszaka, amelyben a kínai vállalatoknak segíteniük kell az állami hírszerzési műveleteket. Mindazonáltal von der Leyen sem szeretne törést az EU-Kínai kapcsolatokban. „Úgy vélem, nem életképes - és nem is áll Európa érdekében -, hogy leváljunk Kínáról. A kapcsolataink nem feketék vagy fehérek - és a válaszunk sem lehet az" – mondta, diplomáciai stabilitást és nyitott kommunikációs vonalakat sürgetve.
Franciaország a hírek szerint némileg más megközelítéssel készül a találkozóra. „Kína az egyetlen ország a világon, amely képes azonnali és radikális hatást gyakorolni az ukrán konfliktusra, egyik vagy másik irányba" – mondta el újságíróknak Macron hivatalának egyik tisztviselője, névtelenséget kérve, aki szerint Macron Ukrajna kérdésében igyekszik majd határozottan kiállni Hszi Csin-ping elnökkel szemben, de ehhez „más utat” fog választani, mint a Washingtonból gyakran hallható, közvetlenül konfrontatív hangnem. A francia vezető céljai között szerepel Kína és Európa kereskedelmi kapcsolatainak megőrzése és kiegyensúlyozása, valamint a francia érdekek védelme az ázsiai-csendes-óceáni térségben, ahol Párizs tengerentúli területeire és katonai jelenlétére tekintettel közvetlenül érintett szereplőnek tekinti magát. Macron korábban hangsúlyozta, hogy miután Franciaországnak önálló diplomáciája van, „európai megbízatással” nem rendelkezik, az „európai koordinációhoz kötődést” azonban elfogadja.
Szemlézte: Verebics János
