Lee Hsien Loong szingapúri miniszterelnök 2023. március 27-től kezdődően hatnapos hivatalos látogatást tesz Kínában, és Pekingben találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Bár a két vezető tavaly Bangkokban, az Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés gazdasági vezetőinek találkozóján már folytatott tárgyalásokat, négy év után, a COVID-19 első hullámának kitörése óta ez lesz Lee első látogatása Kínában. A Kínai Központi Televíziónak (CCTV/CGTN) adott interjújában Lee Zou Yun műsorvezető kérdéseire válaszolva „nagyon jónak” nevezte a Szingapúr és Kína közötti kapcsolatokat, és behatóan tárgyalta a Kína globális szerepének megváltozásából adódó következményeket is. „A világ többi részének fel kell ismernie, hogy a mai Kína már nem az, ami egykoron volt, és el kell fogadnia, hogy most nagyobb szerepet játszik a globális színtéren. Az együttműködés és az alkalmazkodás mindkét fél részéről elengedhetetlen, mert a világ most nem engedhet meg magának egy konfliktust, különösen nem Kína és az Egyesült Államok között” – fejtette ki.
A miniszterelnök a Kínai Központi Televízió (CCTV/CGTN) Vezetők beszélnek című műsorának adott, március 24-én sugárzott interjúban beszélt a Peking és más országok, köztük Szingapúr közötti kapcsolatokról. Lee szerint Kínának át kell gondolnia azokat a megállapodásokat, amelyek akkor működtek, amikor még kisebb gazdaság volt, és újra kell értékelnie saját szerepvállalását a világban. Kína a világkereskedelemben való részedésének 2-3 százalékról a jelenlegi 15-20 százalékra nőtt részesedéséről szólva megjegyezte, hogy „indulatok nélkül szemlélve jó, hogy 1,4 milliárd embernek sokkal jobbá vált az élete”. Kína most sokkal inkább virágzik, nagyobb mértékben járul hozzá a világgazdasághoz, és nagyobb hangsúllyal vesz részt a nemzetközi ügyekben, mint korábban. A nagy kérdés Lee szerint az, hogy működési szempontból hogyan lehet ezt az átalakulást úgy megvalósítani, hogy ne keltsen feszültségeket, félreértéseket és nehézségeket, amelyek új problémákat teremthetnek, amelyeket nagyon nehéz lesz majd megoldani. „Ehhez sok államférfiúi képességre, sok adok-kapokra van szükség”.
Az interjúban a szingapúri miniszterelnököt az amerikai-kínai kapcsolatokról alkotott véleményéről is kérdezték. Lee szerint a két szuperhatalomnak stabilizálnia kell a kapcsolatait, fokozatosan kell kiépítenie a bizalmat, és onnan kell tovább lepniük. Miután egy feltételezett kínai kémrepülőgépet lelőttek az USA felett, s emiatt Anthony Blinken amerikai külügyminiszter lemondta kínai látogatását, az elmúlt hónapokban nőtt a feszültség a két ország között. Washington az incidenst szuverenitása „egyértelmű megsértésének” minősítette, míg Peking „hisztérikusnak és abszurdnak” nevezte az amerikai reakciót. Lee kifejezte azt a reményét, hogy a két ország kapcsolatai tovább tudnak épülni, a helyzet stabil marad, nem történnek balesetek, s akkor Kína és az USA viszonya javulni tud. „De ehhez idő kell. Nem könnyű, és mindkét oldalon tapasztalható politikai nyomás” - tette hozzá.
A szingapúri-kínai kapcsolatokra vonatkozó kérdésre a miniszterelnök azt válaszolta, hogy azok „nagyon jók”. Szingapúr és Kína között 1990-ben jött létre diplomáciai kapcsolat, az együttműködés azonban már évekkel korábban megkezdődött. A két ország szabadkereskedelmi megállapodásuk újabb felülvizsgálatának közepén jár, a tárgyalások folyamatban vannak. Lee legutóbb tavaly novemberben találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel Bangkokban, amikor a két vezető megerősítette az országok szoros kapcsolatait. Vivian Balakrishnan szingapúri külügyminiszter a múlt hónapban szintén hivatalos látogatást tett Pekingben. „Van bizalom és kölcsönös megértés. Egyes kérdésekben eltérőek a nézeteink, de együttműködünk egymással, és sikerült nagyon jelentős projekteket elindítanunk” - tette hozzá. A sikeres munkakapcsolat példájaként olyan kormányközi projekteket említett, mint a szucsoui ipari park, a Tiencsini Ökováros és a csungkingi Összekapcsolódási Kezdeményezés. Ez utóbbi illeszkedik Kína Övezet és út kezdeményezéséhez, amelyre Szingapúr, mint Peking a régió fejlődéséhez való hozzájárulására, az együttműködés és kölcsönös előnyök regionális hálózatába való bekapcsolódás lehetőségére tekint - mondta Lee. „A régiónak szüksége van infrastruktúrára, az infrastruktúrának pedig finanszírozásra. Kína képes az infrastruktúra kiépítésére, a finanszírozás biztosításában is segíthet, valamint fejlesztheti a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat a régió országaival". Az Övezet és Út kezdeményezés olyan keretet biztosít, amelyben ezt meg lehet tenni - tette hozzá. Szingapúr azzal járulhat hozzá a kezdeményezéshez, hogy a projektek értékelésének és a finanszírozás megszerzésének helyszínévé válik. A választottbíráskodás és közvetítés központjaként Szingapúr számos nemzetközi ügyvédi irodájával az a hely lehet, ahol az Övezet és Út programban részt vevő országok eldönthetik jogi vitáikat, vagy ahol jogi szakértelmet találhatnak - tette hozzá a miniszterelnök.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy Szingapúr milyen szerepet játszhat Kína és a – Szingapúrt is tagjai között tudó - Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) közötti kapcsolatokban, Lee elmondta, hogy az ASEAN és Kína között 2002-ben kötött szabadkereskedelmi megállapodás van érvényben, amely szintén a korszerűsítés alatt áll, és most Szingapúr példát mutathat a Pekinggel kötött saját megállapodásával. „Az ASEAN-Kína gazdasági együttműködés az általános kapcsolatoktól is függ. Kína és az ASEAN között ugyanis nemcsak gazdasági ügyekről van szó, hanem politikai és biztonsági kérdésekről is tárgyalnak, és akadnak olyan problémák, amelyeken még dolgozni kell. Úgy gondolom, minél nagyobb előrelépést tudunk elérni ezeknek a problémáknak a megoldásában, annál könnyebb lesz számunkra további előrelépést elérni a gazdasági együttműködés terén is” - tette hozzá. Az egyik példa erre szerinte a dél-kínai-tengeri magatartási kódex, amelynek kidolgozása nem volt könnyű. „Ha ebben nagyobb előrelépést tudunk elérni, és a dél-kínai-tengeri kérdést úgy tudjuk kezelni, hogy mindkét fél, minden ország, kicsik és nagyok érdekeit egyaránt tiszteletben tartsuk, akkor szerintem sokkal könnyebbé válik a továbblépés a gazdasági együttműködés terén is”. Bár az ASEAN és Kína kapcsolatai jók, gazdasági téren tovább virágozhatnak, ha a nem csak kifejezetten a gazdasággal foglalkoznak - mondta. „Ez fordítva is működik - ha jó gazdasági kapcsolataink vannak, akkor szerintem nagyobb ösztönzést kapunk arra, hogy megoldjuk a többi problémát is”.
Szemlézte: Verebics János
