Fokozódó feszültség a koreai félszigeten
2023. március 20. írta: kazsiafigyelo

Fokozódó feszültség a koreai félszigeten

Március 13-án Dél-Korea és az Egyesült Államok megkezdte Freedom Shield elnevezésű, öt év utáni első közös hadgyakorlatát. A két ország március 23-áig mintegy 20 gyakorlat végrehajtását tűzte célul, úgy, hogy közben egy amerikai nukleáris meghajtású repülőgép-hordozó és stratégiai bombázók is bekapcsolódtak a manőverekbe. Észak-Korea válasza azonnali volt és határozott: a következő héten több ballisztikus rakétát – köztük egy interkontinentális cirkálórakétát - is indított, március 17-én pedig meghirdette az utóbbi évtizedek legjelentősebb katonai létszámfejlesztését, melynek keretében közel nyolcszázezer fiatalokból álló önkéntes csatlakozott az ország egymilliós hadseregéhez.

A Freedom Shield hadgyakorlat keretében Dél-Korea és az Egyesült Államok mintegy 20 manővert hajt végre ebben az időszakban, köztük a Ssangryong („kettős sárkány”) közös kétéltűgyakorlatot és közös különleges műveleti gyakorlatokat, köztük a Teak Knife gyakorlatot. A közös kétéltű partraszállási gyakorlatok azt a forgatókönyvet szimulálták, hogy dél-koreai és amerikai tengerészgyalogosok partra szállnak Észak-Korea partjainál, és behatolnak az észak-koreai szárazföldre, beleértve Phenjant is. A Teak Knife hadműveleti gyakorlatok során az amerikai és dél-koreai különleges erők beszivárognak Észak-Koreába, és likvidálják a vezetést.

Észak-Korea válaszul azonnal elindította saját válaszlépéseit. Már március 12-én, vasárnap, egy nappal a gyakorlatok kezdete előtt egy tengeralattjáróról indítható cirkálórakétát (SLCM) lőtt ki. Akkor az észak-koreai külügyminisztérium - két év óta először - hivatalos nyilatkozatot tett közzé melyben „ünnepélyesen, ismét” kijelentette, hogy „a legkeményebb ellenlépéseket fogja tenni az Egyesült Államok és követői legelvetemültebb ellenséges cselszövéseivel szemben, hogy megvédje a nemzet szuverenitását, jogait és érdekeit". Ugyanezen a napon tartották meg Koreai Munkapárt Központi Katonai Bizottságának kibővített ülését, ahol megvitatták és elfogadták „az ország háborús elrettentő erejének hatékonyabb, erőteljesebb és támadóbb felhasználására irányuló lépéseket”.

Az állami Koreai Központi Hírügynökség (KCNA) másnap közzé tett cikke szerint „március 12-én hajnalban stratégiai cirkálórakéták víz alatti indítási gyakorlatát tartották meg”, amikor is „a 8.24 Yongung megjelölésű tengeralattjáró két stratégiai cirkálórakétát indított Kjongpho-öbölnél a Koreai Keleti-tengeren”. Bár Észak-Korea a múltban már lőtt ki tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétákat (SLBM), ekkor tesztelt először tengeralattjáróról indítható cirkálórakétát. A KCNA szerint „a két stratégiai cirkálórakéta miután 1500 km hosszú, 7,575 másodperces repülési pályán haladt pontosan eltalálta az előre meghatározott célt a Koreától keletre fekvő vizeken”.

A cikk azt is megállapította, hogy „a gyakorlat megerősítette a fegyverrendszer megbízhatóságát, és megvizsgálta a KNDK nukleáris elrettentő erejének egyik fő elemét képező tengeralattjáró-egységek víz alatti-felszíni támadó műveleti pozícióját”, hozzátéve, hogy a gyakorlat „sikeresen elérte” a célját. Mivel az ilyen rakétákat a tengerből indítják, nehéz őket előre észlelni vagy elfogni, és képesek nagyon pontosan eltalálni célpontjukat. Szakértők szerint ez egyértelművé tette, hogy Észak-Korea szétágaztatta kilövési platformjait, rakétakísérleteinek indítási módszereit és helyszíneit. Ezt igazolták a következő hét fejleményei is.

Március 14-én Észak-Korea elindított két rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát, majd március 16-án - mindössze néhány órával azelőtt, hogy a dél-koreai elnök, Jun Szogjol Tokióban Fumio Kishida japán miniszterelnökkel tartott csúcstalálkozót - egy Hwasongpho-17 interkontinentális ballisztikus rakétát lőtt ki. A Phenjan nemzetközi repülőteréről indított ICBM 6 045 km-es maximális magasságig emelkedett, 4 151 másodpercig 1 000,2 km-es távolságot repült, majd pontosan megérkezett az előre meghatározott területre a Koreai Keleti-tenger nyílt vizein. A stratégiai fegyver kilövési gyakorlata a hivatalos bejelentés szerint alkalmat szolgáltatott arra, hogy „a KNDK pártjának és kormányának gyakorlati akarata még világosabban megmutassa, hogy erőteljesebb figyelmeztetést adjon az ellenségnek, aki szándékosan fokozza a feszültséget a Koreai-félszigeten, miközben a KNDK szigorú intése ellenére folyamatosan felelőtlen és vakmerő katonai fenyegetésekhez folyamodik, nyomatékosítsa az ország adjon a fenyegető valósággá vált fegyveres konfliktus miatti aggodalomát, és azt a szándékát, hogy e fenyegetésekre  bármikor elsöprő erejű támadó intézkedésekkel válaszoljon”.

A demonstrációk sora ennek jegyében folytatódott. A hét végén Észak-Korea Kim Dzsongun elnök irányítása mellett kétnapos gyakorlat keretében taktikai nukleáris ellentámadást szimuláló gyakorlatokat hajtott végre, amelynek célja a nukleáris robbanásokat vezérlő eszközök és detonátorok működésének ellenőrzése volt. Az állami média által közölt fotókon látható, hogy lánya, Dzsue ismét jelen volt a gyakorlatnál. A KCNA 2023. március 20-i jelentése szerint a stratégiai fegyver kilövési gyakorlata alkalmat szolgáltatott arra, hogy „a KNDK pártja és kormánya erőteljesebb figyelmeztetést adjon az ellenségnek, aki szándékosan fokozza a feszültséget a Koreai-félszigeten”, kifejezze a KDNK „a fenyegető valósággá vált fegyveres konfliktus miatti aggodalmát, és azt a szándékát, hogy erre a fenyegetésre bármikor elsöprő erejű támadó intézkedésekkel válaszoljon.”

Mindeközben elkezdődött a hadsereg létszámának korábban példa nélküli felduzzasztása is. Észak-Korea már 2015-ben bevezette a nők kötelező, 5 éves katonai szolgálatát (a férfiak esetében ez 8 év). A szárazföldi hadsereg létszáma szakértők szerint jelenleg meghaladja az 1,2 millió főt, a tartalékosok száma a négyszázezret. A Rodong Sinmun című állami lap március 18-i számának jelentése szerint előző nap mintegy 800 ezer diák és munkás fejezte ki azt a szándékát, hogy bevonul vagy újrasoroztatja magát az Egyesült Államok elleni harcban. A jelentkezési kampány – melyről a lap számos, a tömeggyűléseken készült fotót is közölt - úgy a fővárosban, mint vidéken folytatódik.

Szemlézte: Verebics János

A bejegyzés trackback címe:

https://keletazsiafigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr9118076370

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

68nyara 2023.03.22. 08:34:02

1500 km hosszú, 7,575 másodperces ? talán 7575, de minek adják meg másodpercben?

Mindegy is, Észak-Korea mindig is ezt játszotta, baromi keményen odanyilatkozgat, kilő pár rakétát, aztán várja, hogy kapjon újra segélyt.
süti beállítások módosítása