Magyarországon is vihart kavart az Egyesült Államok Külügyminisztériumának március 20-án közzé tett éves jelentése, mely a világ 198 országának emberjogi helyzetét értékeli, nagyon sok esetben kritikus megjegyzéseket is megfogalmazva. A jelentés terjedelmi szempontból is kiemelkedő figyelmet szentelt az USA által az emberjogi jogsértésekért legtöbbször bírált államoknak, így Kínának, Észak-Koreának, Iránnak, Oroszországnak, Afganisztánnak, Burmának, Dél-Szudánnak és Szíriának. Ezzel egyidőben, mintegy válaszul jelent meg a Kínai Népköztársaság Külügyminisztériumának jelentése, mely viszont a demokrácia helyzetét értékelte az Egyesült Államokban, arra a végkövetkeztetésre jutva, hogy „az amerikai demokrácia krónikus betegségekben" szenved, és „e demokrácia-felfogásnak a másokra való ráerőltetése káoszt okozott világszerte”.
Magyarországon is politikai vihart kavart az Egyesült Államok Külügyminisztériumának március 20-án közzé tett éves jelentése, mely a világ 198 országának emberjogi helyzetét értékeli. A jelentést az Egyesült Államok Külügyminisztériumának washingtoni és a külföldi képviseleteinken dolgozó munkatársai állítják össze, akik együttesen „több ezer órát töltenek az országjelentések elkészítésével, felhasználva az Egyesült Államok külföldi nagykövetségeitől és konzulátusaitól, külföldi kormánytisztviselőktől, nem kormányzati és nemzetközi szervezetektől, jogászoktól és jogi szakértőktől, újságíróktól, akadémikusoktól, emberi jogi aktivistáktól, munkajogi aktivistáktól és publikált jelentésekből származó, hiteles információkat”. A jelentés Kínáról szólva hagyományosan kemény hangot szokott megütni, s nincs ez másként a 2022-es év értékelése esetében sem.
A jelentés megállapítja, hogy „a 2022-es év során a túlnyomórészt muszlim ujgurok és más etnikai és vallási kisebbségi csoportok tagjai ellen, Hszincsiangban „népirtás és emberiesség elleni bűncselekmények történtek”, melyek több mint egymillió civil önkényes bebörtönzése vagy más súlyos fizikai szabadságmegvonása, kényszersterilizálás, kényszerített abortuszok és az ország születésszabályozási politikájának szigorúbb alkalmazása, nemi erőszak és a szexuális és nemi alapú erőszak más formái, az önkényesen fogva tartott személyek nagy számának kínzása és üldöztetése, a kényszermunka, a vallás- és hitgyakorlás szabadságának, a szólásszabadság és a mozgásszabadság „drákói korlátozása” formájában jelentek meg.
Mindezt olyan jelentésekre alapozzák, melyek a kormány által elkövetett önkényes vagy törvénytelen gyilkosságokról, erőszakos eltűnésekről, kínzásokról, kemény és életveszélyes börtön- és fogvatartási körülményekről, önkényesen végrehajtott letartóztatásokról és fogvatartásokról, az igazságszolgáltatás a kormány általi ellenőrzéséről és befolyásolásáról, a magánéletbe való jogellenes állami beavatkozásról, törvénytelen megfigyelésekről szóltak, vagy olyan történésekről, melyek a szabad véleménynyilvánítás és a média súlyos korlátozását jelentették újságírók, ügyvédek, írók, bloggerek, másként gondolkodók, petíciót benyújtók és mások elleni fizikai támadások és büntetőeljárás formában, vagy az internet szabadságának súlyos megsértése, honlapok blokkolása révén valósultak meg - állítva, hogy „a kormánytisztviselők és a biztonsági erők tagjai is súlyos és széles körű visszaéléseket, bűncselekményeket követtek el.”
Wang Wenbin, a Kínai Népköztársaság külügyminisztériumának szóvivője március 21-én, az aktuális kérdésekről tartott napi sajtótájékoztatóján az amerikai jelentést kategorikusan utasította vissza, azzal, hogy „az évek során kiadott úgynevezett országjelentések soha nem az emberi jogi kérdésekről szóltak, hanem az USA egyeduralomra való törekvéséről és zsarnoki gyakorlatáról, valamint képmutató kettős mércéjéről”. A kínai mondást idézve azonban utalt arra, hogy nem helyes azt, amit kapunk, nem viszonozni – ennek jegyében a kínai külügy is kiadta a maga „A demokrácia helyzete az Egyesült Államokban - 2022"” címet viselő jelentését, mely „tények, médiakommentárok és szakértői vélemények sokaságára” alapozva kívánt „teljes és valós képet adni” az „otthon káoszban lévő amerikai demokráciáról”, ás arról, ahogy az „más országokra ráerőltetve” miként hagyja „a pusztítás és katasztrófák nyomát” maga után.
A jelentés szerint az amerikai demokráciát sújtó betegségek mélyen megfertőzték az amerikai politika és társadalom sejtjeit, megmutatták az amerikai kormányzás kudarcát és intézményi hiányosságait, ezt az „intézményi válságot” azonban nem hajlandó elismerni, s a világszáméra az USA magát továbbra is mint „a demokrácia mintaképét és világítótornyát” állítja be, ami „szörnyű következményekkel jár más országok számára”. „Világunknak ma nem arra van szüksége, hogy a demokrácia nevében szítsák a megosztottságot, és ne „egyoldalúan a tényleges főhatalomra törekedjenek, hanem arra, hogy erősítsék a szolidaritást és az együttműködést, és az ENSZ Alapokmány céljai és elvei alapján fenntartsák a valódi multilaterializmust”. Ennek jegyében utasítja el a jelentés az amerikai „áldemokráciát”, és azt, hogy „a demokrácia ürügyén beavatkozzanak más országok belügyeibe”, s tartja támogatandónak a valódi demokráciát - annak a nemzetközi kapcsolatokban való magas szintű előmozdítása mellett.
Szemlézte: Verebics János
