Nem, ez nem egy kínai sci-fi tájképesített jelenetének koncepciója – ez a jelenben élő valóság. Bár a legtöbb figyelmet jelenleg az orosz-ukrán háború kapcsán az esetleges kínai (és iráni) drónszállítások kapják, a civil jellegű  fejlesztések sem álltak meg Kínában. 

Az országban bemutatták az első teljesen önállóan, a vadonban is navigálni képes drón rajt, amit a Zhejiang University és a Hong Kong University of Science and Technology kutatói fejlesztettek ki. A rendszer sajátossága, hogy megoldást kínál a drónrajok zsúfolt, szűk légtérben való működésére, mindezt pedig egy igen látványosnak mondható videóval hozták nyilvánosságra. A felvételen látható 10 gépből álló drónraj mutatványa az, hogy egy bambuszbozótoson vág keresztül anélkül, hogy egymásnak vagy más akadályokba ütköznének.

A Science Robotics magazinban lehozott publikációjuk alapján a rendszer az autonóm, decentralizált módszerek vonalát erősíti, tehát minden egyes drón saját szenzorokkal és kamerával van felszerelve, így teljesen idegen körülmények között is érzékelni tudják az akadályokat, a fedélzeti számítógép algoritmusa pedig milliszekundumok alatt áttervezi a repülési útvonalat.

Az eszközrendszer nagy előnye a passzív, „vakon repülő” drónokéval szemben, hogy nem szükséges a célterület előzetes ismerete, feladataik végrehajtásánál nem fontos a nagy távolságra való jeltovábbítás képessége sem, mivel nem egy a repülőeszközön kívüli központi számítógép végzi el a repülési pálya tervezését és a raj egyedeinek mozgatását.

A független drónok felhasználási területe széles skálán mozog: légishow-k, fényjátékok, események vagy performanszok videófelvételes rögzítése, nagy kiterjedésű területek légi felmérése, topográfiás rögzítés, mezőgazdaságban permetezés és károk felmérése, katasztrófák utáni terepfelmérés, túlélők utáni kutatás, ökoszisztémák minimális emberi érintkezéssel való feltárásás vagy akár Mars-missziók.

De miért pont az erdőben reptették a drónokat? 

Ahogy a korábbiakban láthattuk, a központosított drónrendszerek egyik legnagyobb hiányossága, hogy egyáltalán nem vagy csak jelentős időkésleltetéssel tudják kezelni a fel nem mért vagy dinamikusan változó környezetet. Egy sűrű erdő megfelelő kihívást nyújthat olyan váratlan akadályok elkerülésének megtanulására, ezzel pedig olyan repülési pályák gyors kiszámítására, amelyet akár egy sűrűn lakott városi környezet is jelenthet majd egy a jövőben lehetséges, széleskörű lakossági alkalmazásra történő bevezetés után.

Elvégre az utolsó kilométeres csomagküldés nem áll meg a csomagkiadó automatáknál, ha kézhezvételi kiszállítás is megvalósítható lesz a jövőben – akár drónokkal.

A drónfejlesztések azonban még itt nem állhatnak meg. A továbbiakban optimalizálásra szorul még a folyamatosan változó környezeti tényezőkre (és az emberi közbeavatkozásra) való reakciós képesség, a priorizálási viselkedés tanulmányozása pedig több feladat hatékonyabb elvégzését is eredményezhetik. Elképzelhető, hogy legközelebb már különböző kialakítású drónok hatékony összehangolásáról láthatunk majd újabb látványos eredményeket.

 A tudományos eredményt a Switzerland’s École Polytechnique Fédérale de Lausanne egy kísérő tanulmányában a robotikához való jelentős hozzájárulásként ismerték el.

Pavlicsek(庞博)