Az elmúlt hetekben a houstoni kínai konzulátus bezárása, és a kínai egyetemisták kitiltásának belengetése - az online oktatásra hivatkozva - illetve a szaporodó kémügyek ráirányították a figyelmet az USA és Kína titkosszolgálatainak küzdelmére. Amit viszont látunk, az könnyen lehet, hogy csak a jéghegy csúcsa, és az FBI egy magas rangú beosztottja szerint is (!) megbecsülhetetlen a kínai kémtevékenység kiterjetdsége az USA-ban. Ahogy látni fogjuk, a kínai berendezkedés elnyomó jellege miatt potenciálisan bármely külföldön élő kínai állampolgárt be tudnak szervezni, ugyanakkor még erre sincs igazán szükség. A kínai kémtevékenység koordinálását ugyanis elsősorban legálisan működő szevezetek és cégek végzik.
Xi Jinping varázsfegyvere
Érdemes gyorsan tiszázni, hogy a napjainkban folyó kémháború jelentősen eltér a hidegháború alatt tapasztaltaktól, amikor a cél az ellenfél katonai objektumainak feltérképezése, a felvonulási tervek és haditechnika megszerzése volt. Ezzel szemben ma a kémkedés elsősorban ipari-gazdasági jellegű, a megszerezni kívánt technológiák és tudásanyag felhasználása döntően polgári. A fő helyszín pedig a titkos katonai laboratóriumok és zárt ülések helyett az amerikai egyetemek és a szilikon-völgyi techcégek lettek. Ennél azonban többről is szó van: az FBI igazgatója, Cristopher Wray szerint Kína a gazdasági kémkedésen túl jelentős politikai befolyással is rendelkezik az USA-ban (és sok más nyugati országban is), amihez magasrangú újságírók, egyetemi tanárok és politikusok asszisztálnak.
Xi Jinping kínai államelnök egy 2014-es beszédében "varázsfegyvernek" nevezte a kínai befolyás nem konvencionális módszerekkel való kiterjesztését. A stratégia három pilléren alapul:
- A kivándorló kínaiak, például diákok, politikai és gazdasági célú megszervezése, aminek alapja elsősorban a megfélemlítés és a KKP amerikai és egyéb nyugati kampuszokon való jelenléte.
- A klasszikus értelemben vett korrupció és lobbitevékenységek, melyekkel befolyásos nyugati személyeket bírnak rá, hogy a kínai érdekek szerint tevékenykedjenek. Egyesek szerint az Út öv kezdeményezés (BRI) is hasonló célt szolgál, ahogy a projektekkel kifizetik az adott ország elitjét (a BRI-ben Magyarország a Belgrád-Budapest vasúttal vesz részt).
- Harmadrészt az intézményeknek, például egyetemeknek, think-tankeknek nyújtott kínai támogatás politikai alapú kritériumai, ilyen a Kína számára érzékeny témák - Tiennamen, Tajvan, Tibet, ujgurok stb - kerülése.
A módszerekben a közös, hogy az amerikai sajátosságok miatt nagyon nehéz ezek illegális voltát fölismerni, hiszen eleve komoly hagyománya van az önszerveződő köröknek az egyetemeken, és a politikusok nagyvállalatok általi befolyásolásának is.
Kína, minden kínai országa
A kínai-amerikai diplomáciai kapcsolatok 1972-es felvétele után a két ország közt egyre élénkülő tudományos csereprogramok indultak meg. A KKP viszont már ekkor külön figyelmet fordított a kínai diákok külföldi életének koordinálására. Erre meg is alakult egy látszólag alulról szerveződő szervezet, a CSSA (kínai diákok és tudosók közössége), aminek célja a külföldön tanuló kínaiak életének könnyebbé tétele volt. A szervezet - mely évek óta kiemelt figyelmet kap az amerikai elhárírás részéről és Mike Pence is többször megemlítette beszédeiben - az USA-ban tanuló kínaiak számával (ma körülbelül 350 ezren lehetnek) párhuzamosan nőtt, és szinte az összes komolyabb egyetemen van alapszervezete. A CSSA által nyújott segítség hasznosságáról nem lehet kétségünk; jogi és tudományos útmutatást, közösségi élményt és a kínai ünnepek kinti megélésének lehetőségét adja meg az idegen (és sokszor egyre ellenségesebb - erről lásd később) környezetben.
Ennek az "ára" viszont a poltitikai megfigyelés. Kínában a Kádár-korszakból ismert személyes kartonok továbbra is jelen vannak, a CSSA pedig, miután komoly támogatást kap a kínai konzulátusoktól, így annak vezetősége is egyértelműen kommunista párti, és lejelenti, ha valaki nyíltan ellenzéki nézeteket vall. Ez nyilvánvalóan az öncenzúra hatékony serkentője, viszont a CSSA sokszor az aktív politikai megnyilvánulásokat is megköveteli: ez elsősorban a hétköznapi, kiscsoportos politikai beszélgetések során a kínai álláspont képviseletét jelenti, de olyan esetekre is kiterjed, mint például a dalai láma 2017-es látogatása egy kaliforniai egyetemen. Erre válaszul kínai diákok demonstrálni kezdtek, és bár az előadásra sor került, de Kína ezután nem engedte, hogy az egyetemre kínai diákok menjenek tanulni (ami szintén egy hatékony fegyver, miután a kínaiak az amerikai tandíj dupláját fizetik, így szerepük kritikus az egyetemi költségvetésben). De hasonló történésekre került sor például tavaly, a hongkongi tüntetések kapcsán is.
A már említett módszerek ilyenkor kéz a kézben járnak. A kínai diákok demonstrációja mellett a kínai államtól kapott támogatások (melyek például csak a Harvard esetében évi 1 milliárd dollárra rúgnak) megvonása is be van lengetve, illetve az adott iskola kínai csere- és kutatási programjainak ellehetetlenítésével fenyegetőznek. Ennek következtében a nyugati akadémiai körökben is erősen jelen van az öncenzúra, hiszen az egyetemi rangosorok szempontjából konrántse mindegy, ki milyen mély együttműködésre és támogatásra számíthat Kínától. Az olyan témákat viszont, mint a már említett T-k - Tajvan,Tiennamen, Tibet illetve újabban Hongkong - kerülni kell cserébe.
1000 tehetséges kínai
A CSSA-nak azonban elsősorban mégsem ez, hanem a kémtevékenysége az, ami a houstoni amerikai konzulátus bezárásához vezetett, mely a feltételezések szerint az elsődleges kapcsolattartó és koordinátor volt a diákszervezettel. A CSSA ugyanis egyfajta beszervezőként is működött, azaz komolyabb, szenzitív kutatásokat végző tagjait általában bemutatta a konzulátsusnak, akik onnantól kezdve intézményük tudományos eredményeit Kínába is eljuttatták. Ehhez hasonló szerepet töltött be a 2010-ben indult 1000 tehetség program, mely ezer, külföldön kiemelkedő üzleti vagy tudományos (elsősorban reál területen) teljesítménnyel rendelkező, döntően kínait választott ki, akik innentől kezdve kiemelt támogatásban részesültek. Az elsőre ártalmatlannak tűnő kezdeményezés természetesen a beszervezés és a kutatási eredmények megosztásának előszobája volt. A kínai kémtevékenység összességében tehát nagyon is sokféle lehet, amiben az egyszerű diákokon túl a PLA (kínai hadsereg) fedett munkatársai és megvesztegetett nyugati tudósok is részt vesznek. Csak pár nagyobb visszhangot kapó eset a közelmúltból:
- Charles Liebherrt, a Harvard kémai intézetének (nem kínai származású) vezetőjét idén azért tartóztatták le, mert nem tette nyilvánossá részvételét az 1000 tehetség programban, és több millió dolláros támogatást fogadott el. Az ügy pikantériája, hogy Liebherr még tavaly a wuhani vegyi laborban is járt, ami rögtön táptalajt nyújtott mindenféle összeesküvés-elméletnek.
- Bo Mao esete, aki mint a Texasi Egyetem kutatója, akit egy szilikon-völgyi start-up is alkalmazott, majd perbe fogták miután az ott megszerzett információkat kiadta a Huawei-nek.
- Yanqing Ye esete, aki a Bostoni Egyetemen végzett, majd vízumkérelme során nem jelezte, hogy őrnagyi fokozattal rendelkezik a kínai hadseregben.
A helyzet súlyosságát érzékeltetendő: az FBI évente körülbelül 6000 kémügyet derít fel, melynek fele Kínához köthető. Ugyanakkor a felderítetlen esetek száma - köszönhetően a fent említett, rendkívül kifinomult módszereknek és a kínai diaszpóra méretére tekintettel - ennek bizonyára többszöröse.
Külföldi kínaiak - két tűz között
Adja magát a kérdés, hogy mi ösztönzi a szabad világba "kiszabadult" vagy eleve ott született kínaiakat arra (számuk ma már 70 millió körül van), hogy aktívan segítsék vagy passzívan eltűrjék a KKP külföldi akcióit. A félreértések elkerülése végett: a legtöbb kínai természetesen nem kém vagy kínai ügynök, viszont az is igaz, hogy különösebben ellenzékinek sem tekinthetőek. A válasz nyilván egyénfüggő, de a megfélemlítés, a kínai identitás ereje és a nyugati látens rasszizmus valamilyen elegye állhat a jelenség mögött.
A kínai - szociológiai szempontból - a világ egyik legerősebb identitását jelenti, jól látszik, ahogy a Délkelet-Ázsiába a 19. században kivándorolt családok mindmáig beszélik a nyelvet és őrzik a hagyományokat az idegen környezet ellenére. A kínaiak számára a mi és ők közti különbség rendkívül erős, ami hatványozottan igaz egy nyugati társadalomra. A más gondolkodásmód, más szokások gyorsan kiütköznek, ami megnehzíti a beilleszkedést. Ez sok szempontból magyarázatot ad a kínai diákok aktív részvételére a CSSA életében: nem találják igazán a helyüket, míg a szervezet keretein belül ismerős és védett közegben találják magukat.
A legnagyobb külhoni kínai közösségek
USA | Thaiföld | Ausztrália | Malajzia | Kanada | Indonézia |
5 millió | 9,3 millió | 1,2 millió | 6,6 millió | 1,7 millió | 2,8 millió |
Kicsit tovább vizsgálódva rendkívül érdekes képet kapunk: bár az amerikai (és délkelet-ázsiai) kínaiak az ország legsikeresebb etnikumai közé tartoznak vagyoni helyzetüket és iskolázottságukat tekintve, ezt nem igazán tudják társadalmi elismertségre is váltani. Az USA-ban például - Európában szinte ismeretlen - hagyománya van az ázsiaiakkal szembeni rasszizmusnak, melynek alapja a második világháborús japán támadás. Az ázsiai férfiak lenézése, megbélyegzése egyértelműen a közbeszéd része. Erre ráadásul a Trump adminisztráicó is rájátszik, ahogy összemossa a kommunista Kínát és a kínai embereket. (Délkelet-Ázsiában a rasszizmus alapja a kínaiak jobb anyagi helyzete és a gyarmatosítókkal való együttműködése, a helyzet tehát rendkívül hasonlatos az USA-hoz. Kissé paradox módon itthon - és Európában - viszont a kínaiak a leginkább elismert kisebbségek közé tartoznak, és azt is fontos megjegyezni, hogy itt a kínaiaik politikai szerepvállalása helyettt a politikusok kínai korrumpálása jellemzőbb inkább).
Ez a tényező a sokadik generációs külföldi kínaiak anyaországgal való azonosulását eredményezi sokszor. Ezekre az emberekre érthető okokból rendkívül érzékenyen hathat a kínai propaganda és az ország nagyhatalommá válása, amit a kínai üzleti utak során külön kihangsúlyozva mutatnak meg nekik. Kínában megbecsülést és tiszteletet kapnak, ami hiányzik az otthoni életükből.
Az érzelmi tényezőkön túl persze - főleg az elsőgenerációs bevándorlók közt - a kényszerítés szerepét sem lehet lebecsülni, az illető tetteiért akárt a családtagjait is értheti retorzió, és azt se feledjük, hogy Kína a diaszpórákba is küld megfigyelőket. A legtöbben viszont mindössze karrierizmusból fogadják el a KKP befolyását, hiszen a nyílt lázadás a kínai munkalehetőségek beszűkülését jelentené. Összességében úgy is fogalmazhatunk, hogy bár személyes tapasztalatok alapján a kínai diákok jelentős részének nincs jó véleménye az otthoni elnyomásról, életüket még így is nehezen képzelik el ezen a milliőn - a sinikus kultúrkörön - kívül, amihez viszont el kell fogadni a rendszer sajátosságait.
Kép: New York-i Chinatown/Wikimedia Commons
Korrupció mint külpolitikai eszköz
A kínai befolyásszerzés puhább, ugyanakkor hasonlóan szervezett módja a kínai üzleti utak és az államhoz kötődő kínai cégek célzott megrendelései. Kínában a partmenti városok mind-mind egy-egy régióért felelnek, azaz például Sanghaj fogadja az amerikaiakat, Peking az orszokat, Tiencsin a japánokat és koreaiakat. A módszer különösen hatékony, miután sokszor illegális eszközökre sincs szükség. Az ekkor megkötött és megígért üzletek általában már önmagukban elégnek bizonyulnak, hogy az illető önmérsékletet és öncenzúrát tanusítson Kínával kapcsolatos megnyilvánulásai során. A gyakorlat pedig rendekívül kiterjedt, a WHO-tól kezdve Joe Biden fiáig bezárólag.
A WHO erős Kína-pártisága is, különösen annak ellenére, hogy Kína kezdetben elhallgatta a koronavírussal kapcsolatos adatokat, valószínűleg nnek tudható be, ugyanis az etióp származású elnök, Thedrosz Gebrejeszusz országa korábbi egészségügyi minisztereként jelentős kínai támogatást kapott. Vagy említhetnénk David Cameront, aki miniszterelnöksége után Kínától kapott fizetést, hogy a két ország gazdasági kapcsolatait fejlessze, és Nagy-Britannia "nehogy kimaradjon" a kínai csodából. Az együttműködés annyira sikeres volt, hogy sokáig úgy nézett ki, még a szigetországban is jogot kaphat a Huawei az 5G kiépítésére. Joe Biden demokrata elnökjelölt meglepően visszafogott Kína politikája is könnyen lehet annak köszönhető, hogy fia, Hunter 1 milliárd dolláros megbízást kapott pár évvel ezelőtt egy kínai állami cégtől.
Összegzés
Kína nagyhatalommá válása során a fent jelzett módszerek - elsősorban az ipari kémkedés - kritikus szerepet játszott, hiszen mára az USA és az ázsiai ország közti tehcnológiai és tudományos különbségek rendkívül lecsökkentek. A politikai befolyásszerzés hasonlóan hasznos lehet az ország nemzetközi súlyának további emeléséhez. Kína jól látszik, hogy a nyugati demokráciák plurális voltát használja ki, azaz mesterséges eszközökkel kreál Kína párti hangokat. Ezzel szemben az USA pont az ellenkezőjét teszi: megbélyegzik az amerikai kínaiakat, ami csak tovább erősíti a KKP befolyását köreikben. Valójában a kínai is egy rendkívül plurális társadalom, erős ellenzéki és demokratikus hangokkal. Az Amerikában tanuló kínaiak és a nyugatos kínai diaszpóra könnyen lehetnének egy kínai demokratizálódási folyamat katalizátorai is kisebb támogatás és nagyvonalúbb vízum-elbírálás esetén, hogy végre kiszakadhassanak a KKP megfigyelése alól. Egy ilyen politikai fordulatra viszont egyre kevesebb esély látszik.
Források
Borítókép: kínai zászló Kína londoni nagykövetségén/ wikimedia commonshttps://commons.wikimedia.org/wiki/File:Chinese_flag_on_the_building_of_Chinese_Embassy_in_the_Portland_Palace_in_London,_June_2013.jpg
Anne-Marie Brady: Magic Weapon
https://www.wilsoncenter.org/sites/default/files/media/documents/article/magic_weapons.pdf
Chinese Influence and American Interest Hoover Institute
Lebukott kémek esetei:
1000 tehetség program
CSSA és diaszpóra
https://www.nytimes.com/2017/05/04/us/chinese-students-western-campuses-china-influence.html
https://www.voanews.com/student-union/chinese-college-students-being-forced-spy-us
https://warontherocks.com/2018/03/beijings-influence-operations-target-chinese-diaspo