A tibeti kérdés
2017. december 04. írta: kazsiafigyelo

A tibeti kérdés

Miért számít Kínának ennyire a tartomány?

Képtalálat a következőre: „tibet”Sok cikk jelent meg azzal kapcsolatban, hogy a magyar rendőrség mennyire komolyan vette, ha valaki tibeti zászlóval várta az érkező kínai miniszterelnököt. Kína számára Tibet jelentősége túlmutat a régió stratégiai helyzetén, ez mára elvi kérdéssé vált. És ennek megkérdőjelezése gyakran jár gazdasági szankciókkal, retorziókkal.

Kína ugyanis különösen kényes a területi integritására, és ezért háborodtak föl azon is, hogy Trump önálló országként akarta kezelni Tajvant. A kínaiak nem titkolt célja ugyanis, hogy végre egyesítsék az országot, összefogva az összes, az európaiak érkezése előtt kínai területet. 

A 19. századot a megaláztatások korának nevezik Kínában, és a tankönyveknek hála ez egy elég elterjedt nézet. Az európaiak félgyarmati sorba száműzték a korábbi "Központi Birodalmat, elszakítva annak területeit. Tibetet 1913-ban tették az angolok kliens állammá, kihasználva az 1911-es kínai forradalom okozta zűrzavart. Tibet már korábban is rendelkezett önálló államisággal, bár gyakran kerül kínai fennhatóság alá. A britek stratégiájának lényege az volt, hogy egy ütközőzóna jöjjön létre Kína és a birodalom gyöngyszeme, India közt. Mao-Ce Tung már 1950-ben kijelentette, a polgárháború és megosztottság végeztével, hogy egyesíteni kell Kínát. Nem sokat várt abban, az évben Tibetet is lerohanták

Az 1950-es háború és következményei

Tibet - bár egy buddhista ország - harcias vezetők otthona is volt egyben. Nem volt ritka, hogy az ország maga is katonai intervenciókba kezdjen. Az ország 1950-es lerohanása úgy vette kezdetét, hogy a vezetők fölvették a kapcsolatot az újonnan alakult kommunista Kínával. Innen nem sokkal jóval távoztak, és októberben az ország hadseregét Chamdonál legyőzték a kínaiak. Ezután sporadikus ellenállás következett, majd a 70-es évektől ez is megszűnt. Az 1935-ben született 14. Dalai Láma a támadás alatt kiskorú volt, majd a 80-as évektől meghirdette a békés ellenállást. Ennek lényege, hogy a világ vezetőivel jó viszonyt ápolva hívja föl a tibeti kérdésre a figyelmet. 

Kapcsolódó kép

tibeti katonák a háborúban - a kínaik mind felszereltségben, mind létszámban fölényben voltak

 

Kína a nemzetiségekkel kettős politikát folytatott. Egyszerre elnyomó és próbálja megnyerni őket befektetésekkel, az életszínvonal emelésével. Ehhez széleskörű információs háborút is folytat, aminek célja, hogy megnyerje a közvéleményt maga mellé, de legalábbis az ne legyen ellenséges vele. Ami még inkább óvatosabbá teszi Kínát, az a tibeti nacionalizmus vallási színezete. Kína ugyanis hivatalosan ateista ország, és minden vallást valahol az államrend elleni fenyegetésnek tartottak. Ez a 90-es évektől enyhült, így már állami felügyelet mellett lehet vallással foglalkozni. 

Tibet a kínai gazdasági növekedésből jelentősen tudott profitálni, az életkörülmények javultak, ami viszont ritkán ért el a vidékhez, ahol a kétmillió tibeti 80%-a él. A tartomány költségevetése a tartomány GDP-jének megfelelő éves segélyt kap a központi költségvetéstől. Maga a növekedés sem organikus így, hanem a építkezések - ahova migráns munkások kérkeznek - felelnek főleg érte. Ami viszont ezzel járt, az a növekvő  han (a fő etnikum) kínaiak beáramlása, akiknek nem sok köze van a helyi kultúrához. A kormányzat módszere, hogy támogatja a tibeti városfejlődést, ahová főleg hanok költöznek. A vidéki, buddhista lakosságtól elveszik földjeiket, és idővel ők is az immár kínai jellegű városokba kénytelenek költözni. Ez a tibeti kultúra lassú halálát jelenti, a nyelvet mára már alig beszélik. 

A Lhásza-Csinghaj magasvasút

Képtalálat a következőre: „china lhasa railway”Az említett vonal az első vasútpálya Tibet tartományban, hiszen a magasföldi terepviszonyok miatt nem tudták korábban ezt megépíteni, végül 2006-ban lett megnyitva. A projekt egy mérnöki bravúr: a 3000 km-es pálya nagy része 4000 méter fölött fut, így speciális technikákat kellett alkalmazni az egyedi légnyomás és hőmérsékleti viszonyok miatt. Egy szakaszon például a vasút fagyott jégen fut át. A beruházás folytán Tibet sokkal egyszerűbben megközelíthetővé vált, Kínán kívül másfelé viszont nincs összekötve más országgal. Így egyértelműen szimbolikus jelentése is van - a kínai befolyás beteljesedését jelenti. Ez jótékony hatással van további befektetésekre is, bár a fő invesztor a kínai állam, a vasút esetében sem a jövedelmezőségi szempontok voltak döntőek.Képtalálat a következőre: „china lhasa railway”

A vasút vonala, forrás:https://www.chinatibettrain.com/tibet-train-map.htm

 

Kína nemzetközi téren tehát mindig föllép bármely, Tibettel kapcsolatos szolidaritás miatt. David Cameron korábbi brit kormányfő például 2014-ben fogadta a dalai lámát. Cserébe Kína nem engedélyezte brit küldöttség fogadását és visszafogták (amúgy nem túl jelentős) befektetéseket Nagy-Britanniában. Kína eleve nem ritka, hogy a gazdasági erejét a politikai nyomásgyakorlásra használja, melyet a japán-amerikai szövetség rendre el is ítél. A kínaiak szerint senki nem szólhat bele a másik ország belpolitikájába, elutasítva ezzel az amerikaiak hivatkozását az emberi jogokra. 

Tibet helyzete így nem valószínű, hogy változni fog, ráadásul Kína nemzetközi szerepe ahogy nő, lesznek a szankciói egyre erősebb érvek. Ez persze rávilágít arra is, hogy a Kína által dominált Ázsia nem feltétlenül jelent jót az itteni népeknek, win-win szituációt, ahogy a kínaik szeretik mondani. Ha kína érdekei úgy kívánják - Tibet esetében a stratégiai fekvése is fontos - akkor véghezviszi akaratát.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://keletazsiafigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr5913420535

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tireless treehugger 2017.12.04. 21:59:39

Minél többet tart a kezében annál inkább kiszóródnak.

Tibet hatalmas költségekkel és rengeteg feszültséggel jár, eddig senki sem tudta megtartani. Az a rengeteg katonai fejlesztés (mint a vasút is) egyszer még ellenük lesz felhasználva.

Millerdraft 2017.12.05. 19:37:44

Elképzelem ahogy Tibetben néhányan egy blogot olvasnak amely a távoli Magyarországról szól.
Ja, nem....a lámán kívül kb 23 ember tudja, hogy van egy ilyen ország. Ezért cserébe engem sem érdekel, egy távoli, hideg jakszaros ország.

dukeekud 2017.12.05. 20:20:01

" Tibet esetében a stratégiai fekvése is fontos - akkor véghezviszi akaratát."

Sajnos Tibet strategiailag oly mertekben fontos, hogy Kina meg atomhaboru eseten sem gondolkodna el, akar egyetlen negyzetmeter feladasan sem.
Ott van a fold edesviz keszletenek 15 %-a, ami a globalis eghajlatvaltozas miatt, ma mar fontosabb, mintha tizszer annyi olaj lenne ott. Ezert teljesen kizart, hogy belathato iden belul lemondananak rolla.

Legeslegalja · http://berrettegok.blog.hu 2017.12.05. 20:33:42

Azon túl hogy volt ilyen

Dánoknál:
www.thelocal.dk/20150929/copenhagen-police-face-enquiry-over-tibet-flag-supression

Cseheknél:
www.radio.cz/en/section/news/police-president-apologises-for-police-behaviour-in-tibetan-flag-incident

Angoloknál:
qz.com/530526/britain-arrested-two-of-its-own-citizens-for-waving-tibetan-flags-near-chinas-presidents-car/

És még sok más helyen miben érdekes ez a hír ?

Gondoljátok ha Szél Bernadett lesz a miniszterelnök nő, és jön a kínai delegáció, akkor "Free Tibet"-ezni fog ?
Mert akkor nagy baj van.

libsi nóta bárki unja 2017.12.05. 20:46:25

A 19. század végétől már csak idő kérdése volt meddig tartható fenn az önálló Tibet. A rákövetkező évtizedeket csak annak köszönheti, hogy a két potens nagyhatalom, Oroszország és Nagy-Britannia megállapodott egy ütközőzóna felállításáról ami Afganisztán és Tibet esetében a relatív önállóságot jelentette, és by the way az Antant kiindulóponta volt

Persze a britek nem bírtak megülni a seggükön, és igyekeztek expedíciós hadjárattal "szabadkereskedelmi megállapodást" kierőszakolni (3000 jól felszerelt brit katona "kísérte" a "tárgyalóküldöttséget").

A Kínával szembeni katonai fellépés a szabad ópiumkereskedelem érdekében tanulságos tankönyvi téma. A nagyhatalmak nem válogatnak az eszközökben, különösen ha távoli gyarmatokról van szó de nagyon szépen meg tudják ezt magyarázni, hiszen övék a média feletti uralom, ez most sincs másképp

Az egykori versengésben kevésbé esélyes Kína akkor tudta rátenni a kezét Tibetre, amikor összeomlott az indiai gyarmatbirodalom. Tibet függetlensége pont a britek (most UK) esetében álszent szemforgatás. Mikor lesz Skócia vagy Wales független? Vagy Katalónia?

kazsiafigyelo 2017.12.05. 20:49:29

@Legeslegalja: Ez arra mutat rá, hogy Kína a gazdasági súlya miatt nem kell hogy figyelembe vegyen sok sok nemzetközi normát, emberi jogokat. Ugyanez a történet, hogy a neves kiadók nem akarnak Kínát bíráló könyveket megjelentetni. Az, hogy szabad véleménynyilvánítás can, egy fontos nyugati érték, amit a gazdasági haszon miatt nem kell fogadni. Nem a miniszterelnöknek kell Tibet miatt kiallniuk, hanem az állampolgárokat nem kell e miatt élvezeti. Mindenkinek joga van egy idegen országot kritizálni.

Legeslegalja · http://berrettegok.blog.hu 2017.12.05. 20:56:27

@kazsiafigyelo:

Nem vezették el. Igazoltatták és elengedték.
Megjegyzem ha egy darab állampolgár akar csak ilyen botrányt csapni vagy csak tíz, akkor az nem többségi vélemény, hanem inkább kisebbségi, aki csak azért ordít, mert Orbánhoz jöttek és nem Gyurcsányhoz.

libsi nóta bárki unja 2017.12.05. 21:09:58

@Legeslegalja:
A dalai lámát Obamaki is csak a hátsó gazdasági kijáraton keresztül, szemétkupacok között engedte közlekedni. Gondolom utána megmagyarázta a kínaiaknak, hogy csak takarítani járt a Fehér Házban

www.csmonitor.com/USA/Politics/The-Vote/2010/0219/At-White-House-the-Dalai-Lama-sidesteps-trash

ételizésítő 2017.12.06. 03:04:53

A dalai láma kisbetű, pont úgy, mint a római pápa.

nu pagagyí 2017.12.06. 05:45:23

Szánalmas, hogy egy despoták által uralt országtól várt anyagi haszon miatt a magyar rendőrséget magyar polgárok ellen használja fel a rezsim.

szemi90 2017.12.06. 08:58:43

@Millerdraft: Sokan vannak így, hogy boldognak érzik magukat a saját dagonyájukban és nem érdekli őket, mi van a cserjéken túl. A dekadencia mindenkinek szíve joga.

nu pagagyí 2017.12.06. 09:08:45

Ha a kínai Magyarországra óhajt jönni tisztelje az ország törvényeit. Ezt a kormányzati transzparenst baromira hiányoltam. Állítólag itt véleményszabadság van, jogállam, meg ilyen-olyan európai értékek. Ja, nem is!

maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző · http://bircahang.org 2017.12.06. 09:11:29

Minden ország számára fontos saját integritása, nemzeti területének megvédése.

nu pagagyí 2017.12.06. 09:28:02

Az USÁ-ban valószínűleg lehet tüntetgetni még a fizetett kínai ügynököknek is, ezért nyilván, biztonsági okokból vezették arra a lámát, amerre. De fogadták, amit a mi lokális führerünk nem merne megtenni, nehogy elessen a zsíros korrupciós lehetőségtől és Inkább hason csúszik a kínaiak előtt, valamint saját polgárait zaklatja.

Már nem 2008 van, amikor Balogh "emberi erőforrás" miniszter még egyszerű polgárként, tibeti zászlóval vigéckedhetett. Nem is vigéckedne, megszerette a hatalmat. Bár gyanítom, korábban sem elvi okokból tüntetgetett.

nu pagagyí 2017.12.06. 09:29:45

@maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző: Látom, most a román propagandát fújod. Hány helyről húzol te fizetést?

chrisred 2017.12.06. 11:22:33

@ételizésítő: A kettő nem hasonlítható össze.

chrisred 2017.12.06. 11:24:23

@maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző: Szerintem arra gondolt, hogy Románia számara is fontos Erdély megvédése.

maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző · http://bircahang.org 2017.12.06. 12:00:41

@chrisred:

S ezzel mi a gond? Miért ne védené meg Románia a saját területét?

sas70 2017.12.06. 12:16:53

Remek cikk!
De a magyar rendőrség mi a faszomat akart, a tibeti zászlót lengető tüntetőktől???

chrisred 2017.12.06. 12:23:00

@maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző: Ahogy Ukrajnának is joga van ahhoz, hogy megvédje a Krímet Putyintól.

Jakab.gipsz 2017.12.06. 12:37:06

Noha, a kínai stratégia, fontos eleme az a módszer, hogy "foglald el a magaslatokat" , Tibet, annektálása, rossz ómen, az egész Kína számára. Ellent mond a Jing-Jang elveinek és szellemiségének.

maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző · http://bircahang.org 2017.12.06. 12:53:49

@chrisred:

Így igaz. Meg lehet próbálni. Lehet háborút indítani Oroszország ellen. Csakhát a siker esélye 0 % körüli, így nem kísérletegezhetnek.

chrisred 2017.12.06. 13:44:17

@maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző: Ez történik. Az Oroszország ellen meghozott gazdasági szankciók a területi integritás visszaállításáért folytatott háború egyik frontja.

maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző · http://bircahang.org 2017.12.06. 14:10:38

@chrisred:

Semmi gond ezzel. Oroszország meg fogja védeni saját területét, s pont,

chrisred 2017.12.06. 14:18:29

@maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző: És hogy éppen mit tekint a saját területének, az a pillanatnyi erőviszonyokon múlik.

maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző · http://bircahang.org 2017.12.06. 14:43:49

@chrisred:

Így igaz. Aki nem tudja megvédeni magát, az veszít. Lásd Trianon.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.05.13. 17:06:00

Miért lehet fontos Tibet Kínának? Tibetet Ázsia víztornyának is nevezik, a nagy Kínai folyók innen erednek (meg az indiaiak is). Csapadékban viszonylag szegény, de hatalmas területről van szó. Relatíve sok a napsütés is, napelemfarmra kiváló az amúgy kietlen magasan fekvő terület.

hu.allmetsat.com/eghajlat/kina.php?code=55591

A nagyon gyéren lakott nagy terület Kína számára vonzó lehet. Igaz a nagy magasság miatt nem hinném hogy tömegesen mennének kínaiak Tibetbe, de ha csak 5 millió fő megteszi Tibetben a tibetiek kisebbségbe kerülnek. :-(

A népek a "nemzetek vetélkedése" nem ért véget (hozzánk hasonlóan vagy még akár rosszabb állapotban vannak mint mi). :-(
süti beállítások módosítása