Szembenállás a kínai-indiai határon
2017. augusztus 07. írta: kazsiafigyelo

Szembenállás a kínai-indiai határon

Képtalálat a következőre: „doklam plateau”Kína és India június óta készenlétben tartja erőit Doklam térségében. A helyzet úgy alakult ki, hogy Kína a vitatott területen útépítésbe kezdett. Az út még a 2000-es évek elején jött létre, és a Doklam-fensíkig tartott. Kína terve az volt, hogy a Jampheri hegyrerinc felé meghosszabbíts azt. A csavar, hogy India valójában nem igényli a területet, hanem de facto szövetségese, Bhután mellett avatkozik közbe. A építkezést indiai katonák akadályozták meg.

A határ ugyanis vitatott a két fél között, márpedig ez még a 19. század végéig, 1890-ig megy vissza. Akkor megállapodás született Kína és Nagy-Britannia között. Ekkor ki lett mondva, hogy a határ az úttól 3 km-re kezdődik, tehát Kína erre hivatkozik, mikor az építkezéseit támasztja alá. Másfelől viszont ami kétértelművé teszi a szöveget, hogy a szerződés a vízválasztót jelöli meg mint határt. Ez alapján Indiának van igaza. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy egy későbbiekben publikált brit térkép (1910 körüli) a területet (az akkori) Indiához tartozónak tünteti föl.

A jelen konfliktusban India stratégiai előnyökkel rendelkezik - a vitatott terület könnyebben elérhető onnan, szemben Kína helyzetével, akiknek csak a nevezett út áll rendelkezésére, ami Tibettel köti össze a területet. Az indiai érzékenységet a terület iránt az adja, hogy egy olyan állásról van szó,  melyről könnyen veszélyeztetni lehet India központi területeit a keleti tartományokkal összekötő utakat (ha atérképre nézünk, látszik, mennyire keskeny India azon része). E mellett Bhután India szövetségesének számít, és nagyon mély gazdasági kapcsolatok alakultak ki köztük, lényegében Bhután Indiától függ teljes mértékben gazdaságilag. 2007-ig a bhutáni külpolitikai lényegében India által volt kezelve. A  kis ázsiai ország és Kína közt igen régóta állnak fönn területi viták, melyeket évente megrendezésre kerülő tárgyalásokon próbálnak megoldani, a Doklam-fenssíkot leszámítva sikeresen (a köztük lévő határ ugyanis a Himalája, melyen a határ kijelölése értelemszerűen nehéz feladat). Bhután 2012 óta rendelkezik teljes értékű kapcsolatokkal Kínával, és ez a kínai befolyás növekedését is jelenti, amit India nem néz jó szemmel. Ezek a tényezők vezettek oda, hogy India először hajtott végre katonai akciót harmadik fél érdekében.

Bizonyos szempontból - és ez az, ami ijesztő lehet - adja magát az analógia az 1962-es helyzettel, ami később egy limitált háborús konfliktushoz vezetett. Ez ennek ellenére ma nem valószínű - csak kisebb csapatokról van szó, és általában is jobb viszonyról beszélhetünk a két fél tekintetében. Érdemes pár szót szólni arról is, hogy ezzel egy időben Kína mostanra már második kikötőjét nyitotta meg a Bengáli-öbölben, egy Sri Lankán, egy Mianmarban található. India joggal fél a bekerítéstől - déli és keleti szomszédja kezd erős kínai gazdasági befolyás alá kerülni, nyugaton Pakisztánnal történelmileg eleve rossz a kapcsolata, és északon határos Kínával. 

Az, hogy a helyzet meddig marad így, nem megjósolható. Fontos, hogy minél előbb tárgyalások kezdődjenek, ugyanis a relative stabil viszony ellenére is kialakulhat egy viszonylag limitált konfliktus, ismerve a kínai stratégai gondolkodást és India sebezhetőségét, ami elszántabbá teheti. 

A kép forrása: Kvia.com

http://www.eastasiaforum.org/2017/07/27/danger-at-doklam-for-india-and-china/

http://www.eastasiaforum.org/2017/07/26/to-doklam-and-back-india-china-standoff/

http://www.eastasiaforum.org/2016/10/15/the-china-factor-in-india-bhutan-relations/

http://carnegieindia.org/2017/08/02/mind-power-gap-pub-72707

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://keletazsiafigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr4612723014

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása