Az azerbajdzsáni Gazdasági Reformok Elemzésével és Kommunikációjával Foglalkozó Központ (CAERC) 2022. júniusában indította el a türk országok gazdasági helyzetképét átfogóan bemutató, negyedéves kiadványát. A statisztikai összegzés évente négyszer jelenik meg azerbajdzsáni, angol, orosz, török, üzbég, kazah, kirgiz és 2022 decemberétől már magyar nyelven is. A türk gazdasági helyzetkép 2023. március 29-én megjelent különszáma a Türk Államok Szervezete tagállamainak - Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán – illetve a megfigyelői státusszal rendelkező Magyarországnak főbb makrogazdasági mutatóit mutatja be a teljes 2022-es évre vonatkozóan.
A jelentősen kibővült tartalmú kiadvány három részből áll. Az első rész általános áttekintést nyújt a Türk Államok Szervezetének tagjairól, legfontosabb területi- és gazdasági mutatóiról, a világgazdaságban betöltött szerepéről, a bruttó hazai össztermék, a GDP a TÁSZ egészére, illetve az egyes országokra jellemző alakulásáról. A második részben a kiadvány Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország (külön tárgyalva a nemzetközi jog által el nem ismert Észak-Ciprusi Török Köztársaságot), Üzbegisztán és Magyarország főbb makrogazdasági mutatóit, melyeket a gazdasági növekedés (GDP, ipari termékek, mezőgazdasági termékek), külkereskedelem (export, import, kereskedelmi mérleg), pénzügyek (állóeszköz-befektetések, a bankszektor eszközei) és állami költségvetés (bevételek és kiadások) címszavak alá csoportosították. A harmadik részben a TÁSZ-országok zöld gazdaságra és digitalizációra vonatkozó adatait foglalták össze.
A türk államok részesedése a nemzetközi kereskedelmi forgalomból 2015 óta folyamatosan növekszik: 2022-ben 3 % volt, teljes területük a világ 0,95 %-át teszi ki (4 823.5 négyzetkilométer), népességük 2,2 %-át (173,8 millió fő). A TÁSZ-országok 2021-es adat (ennél újabbat a kiadvány nem közöl) szerint a világ GDP-jének 1,4 %-át (1,383 milliárd dollár) mondhatták magukénak. A legnagyobb külkereskedelmi deficittel a 2022-es évet Üzbegisztán (11 390.2 millió dollár) és Kirgizisztán (-7442.4 millió dollár) zárta, de többletet csak Kazahsztán (+ 34 350,4 millió dollár) és Azerbajdzsán (+27 132,3 millió dollár) ért el.
Míg az előző év azonos időszakához képest 2022 első negyedévében a török gazdaság 7,3 százalékkal, az azerbajdzsáni 6,8 százalékkal, az üzbég 5,8 százalékkal, a kirgiz 4,5 százalékkal, a kazah pedig 4,4 százalékkal nőtt, a teljes évre vetített adatok Törökországban 5,6 %-os, Azerbajdzsán esetében 4,6 %-os, Üzbegisztán esetében 5,7 %-os, Kirgizisztán esetében 7 %-os, Türkmenisztán esetében 6,2 %-os értéket mutatnak. A statisztikai kiadvány 2022 szeptemberi száma a magyar gazdasági növekedésre még 6,1 %-ot prognosztizált, a teljes éves adatot a különszám 4,6 %-ban adta meg. A TÁSZ országok átalagosan 4 %-os gazdasági növekedése az OECD országok 2,9, az euroövezet országainak 3,7, a G7-ek 2,3 %-os növekedéséhez képest továbbra is jónak mondható (OECD adatok, 2023 február).
Az ipari termelés legnagyobb mértékben az Észak-Ciprusi Török Köztársaságban növekedett (16,8 %), ezt Kirgizisztán követte (11,4 %). A mezőgazdasági kibocsátás növekedése szempontjából Kazahsztán vezeti a rangsort (9,1 %), majd Kirgizisztán (7,3 %) következik – itt legnagyobb mértékben Magyarország (-4,3 %) fordult deficitbe. Internet-penetráció vonatkozásában viszont hazánk teljesít a legjobban (8,2 millió felhasználó, 81,1 %). Az e-kereskedelem piaca Törökországban a legnagyobb (22,98 milliárd dollár), ahol szakértők 2023-ra is jelentős, több, mint 40 %-os növekedést várnak.
Ezzel párhuzamosan a térség államai közti kereskedelem is nőtt: a Kazahsztán és Törökország közti forgalom a tavalyi év első felében 3.5 milliár dollárt tett ki, míg 2021-ben összesen 4.1-et, mely ráadásul 33%-os növekedést jelentett az azt megelőző évhez képest. A kérdés ugyanakkor felmerül, hogy a növekedés valódi-e, és azt nem a fedett orosz kereskedelmi tevékenységek generálták. Ezzel együtt is a török gondolkodásban Közép-Ázsia és a Kaukázus kiemelt fontossággal bír, bár az ország továbbra is csak mellékszereplő a térségben Kína és Oroszország közt.
Szemlézte: Verebics János
