Mi lesz az Aral-tó sorsa?
2023. március 25. írta: kazsiafigyelo

Mi lesz az Aral-tó sorsa?

Nemzetközi összefogás az Aral-tó megmentéséért

aral.jpg2023 februárjában az olasz főváros, Róma adott otthont a hetedik EU-Közép-Ázsia Magas Szintű Konferenciának, amelyen Kazahsztán elnökölt. Az EU és Közép-Ázsia közötti együttműködés egyik területe az Aral-tó válságának kezelése. Az Aral-tó, amely egykor a világ legnagyobb belvízi tava volt, az elmúlt évtizedekben óriási mértékben zsugorodott össze (ebben a videón ez folyamatában van szemléltetve). Bolat Bekniyaz, az Aral-tó Megmentésére Létrehozott Nemzetközi Alap igazgatótanácsának igazgatója a kazah állami hírügynökségnek, Kazinformnak adott interjúban nyilatkozott a tó ökoszisztémájának helyreállítása és megóvása érdekében tett nemzetközi erőfeszítésekről. Bár az együttműködés elsősorban ökológiai és szakmai jellegű, az ilyen projektek összességében erősítik az európai és közép-ázsiai kapcsolatokat, miközben a régió katonai és gazdasági értelemben rendkívül kiszolgáltatott Kínának és Oroszországnak.

K.: Kérem, beszéljen nekünk az EU és Közép-Ázsia közötti, a környezetvédelemről, a vízkészletekről és az éghajlatról szóló magas szintű konferenciáról. Melyek voltak a megvitatott kulcsfontosságú kérdések?

V.: A konferencia munkája 2009-ben Rómában, az olasz külügyminisztérium épületében kezdődött, ahol az ott tartott találkozók résztvevői felvázolták a Közép-Ázsia és az Európai Unió közötti együttműködés elsőbbségi céljait a környezetvédelem területén. E folyamat még mindig tart. Egyik iránya a kapcsolati megközelítés, a nexus approach bevezetése, amely a vízkészletek, az energia, az élelmiszer és a környezetvédelem területén való együttműködést foglalja magában. Ez a mechanizmus lehetővé teszi az ágazatközi együttműködést és a tárcaközi koordinációt. Kazahsztánban például minden gazdasági ágazat a saját céljainak és célkitűzéseinek megvalósításában érdekelt. A kapcsolati megközelítés lehetővé teszi, hogy ezeket a célokat, erőfeszítéseket és lehetőségeket egyesítsük, hogy jelentősebb eredményt érjünk el. Ezért ez egy kulcsfontosságú folyamat Kazahsztán számára. Én képviselem az Aral-tó Megmentésére létrehozott nemzetközi alapot Kazahsztánban, ahol elindítottunk egy kísérleti projektet a kapcsolati párbeszédről. Ennek eredményeképpen szaxaul fákat ültettünk közvetlenül az Aral-tó térségébe, egy új, zárt gyökérrendszert alkalmazó módszert használva, amely jelentősen növeli a szaxaul túlélési képességét az Aral-tó medrében.

K.: Elmagyarázná ezt részletesebben?

V.: A hagyományos módszerek szerint a szaxault mechanikusan ültetik nagy területekre, de a túlélési valószínűség alacsony - körülbelül 20 százalék, vagy annál kevesebb. Zárt gyökérrendszerbe ültetve azonban a túlélőképessége körülbelül 50 százalékra nő. Koreai kollégáink ezt a megközelítést alkalmazták Mongólia Zöldövezetének létrehozásakor. Az Aral-tó térségében jelenleg a legnagyobb kihívást a só és a por eltávolítása jelenti a tó fenekéről. Ezért szükséges a kiszáradt tengerfenék újratelepítése, ahogy azt számos hazai és külföldi tudós ajánlotta. A revegetáció, a növényzet őshonos növényfajok telepítésével történő visszaállítása csökkenti a szélsebességet és a porképződést. Egy kifejlett szaxaul növény például akár 4 tonna homokot is képes megtartani. E projekt mellett az USAID projekt keretében javasoltuk külföldi partnereinknek az Aral-tó fenekén egy oázist létrehozását és egy olyan mély kutat fúrását, melynek révén a szaxaul számára fenntartható öntözést tudunk biztosítani. Bár a szaxaul sivatagi növény, egy idő után vízre van szüksége. Életének első éveiben a szaxaul a légköri csapadékot és a talajnedvességet használja fel, de a következő években talajvizet kell biztosítanunk, hogy életben tartsuk. Sajnos a talajvíz vagy erősen sós az Aral-tó fenekén, vagy túl mélyre süllyedt. A mély artézi medencékből történő vízkivétel lehetővé teszi számunkra, hogy felhozzuk a talajvizet, és ezzel kedvező talaj- és vízvisszanyerési feltételeket teremtsünk a szaxaul és különböző más növényfajták növekedéséhez. Ez egy olyan innovatív megközelítés, amelyet a szaxaul telepítésével foglalkozó erdészeti intézményeink figyelembe fognak venni. Meg kell próbálnunk megakadályozni azt is, hogy a mérgező szulfát-só az emberi szervezetbe kerüljön, amely lenyelve számos betegséget okoz. Tavaly októberben a kazahsztáni parlament szenátusával és az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi szakértőivel nemzetközi konferenciát tartottunk Kizilordában az Aral-térség lakosságának környezetéről és egészségéről. A találkozó arra a következtetésre jutott, hogy a helyzet sivár - az Aral-térség lakosságának egészségi állapota rosszabb, mint a Kazahsztán más régióiban élőké. Ezért mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy elejét vegyük ennek a folyamatnak. A Német Nemzetközi Együttműködési Társaság (GIZ) is segíti Kazahsztánt az „Ökológia-orientált Fejlesztés az Aral-tó térségében” projekt keretében, melynek részeként tavaly elvégezték az Aral-tó kiszáradt medre kazahsztáni részének teljes feltérképezését. Ennek eredményeként most már rendelkezünk információkkal a talaj-, a hidrogeológiai, a növényzeti és az időjárási viszonyokról. Emellett éghajlati előrejelző térképek és környezeti kockázati térképek is készültek. Ezek lehetővé teszik számunkra, hogy meghatározzuk a szaxaul telepítésre szánt területeket, és megállapítsuk azok fontossági sorrendjét. E projektekkel párhuzamosan egy nagy Világbanki program megvalósíthatósági tanulmánya is készül. Ennek egyik eleme az erdősítés, amelybe beépítjük az Aral-tó fenekén lévő oázisok létrehozásával kapcsolatos tapasztalatainkat. Végső soron több oázisból álló növekedési területeket kívánunk létrehozni, ahonnan a növényzet és a magok minden irányba elterjednek majd.

Szaxaul fa, forrás:https://news.cgtn.com/news/2019-08-19/China-s-Flora-Tour-Haloxylon-a-tough-desert-plant--JhsL9P5dL2/index.html

K.: Véleménye szerint mikor oldódik meg teljesen az Aral-tó válsága?

V.: Több mint 60 éve tárgyalunk erről a válságról, és 30 éve próbáljuk megoldani. Kazahsztánnak, mint Közép-Ázsia egyik fejlett országának, fenntartható megoldást kell találnia erre a problémára. Rendelkezünk minden szükséges képességgel, tudományos és mérnöki ötlettel, valamint technikai módszerekkel. A Világbank kész hiteleket nyújtani, és meg kell próbálnunk megoldani ezt a válságot a következő 10-12 évben. Mint említettem, több adományozó is tevékenykedik az Aral-térségben, és Alapként a mi feladatunk az, hogy összehangoljuk erőfeszítéseiket. A nemzetközi közösséggel együtt meg tudjuk oldani az Aral-tó válságát. Ehhez minden feltétel adott.

Magyar változat: Verebics János

A bejegyzés trackback címe:

https://keletazsiafigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr3218080114

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása