Lappangó demográfiai katasztrófa Kínában
2019. április 14. írta: kazsiafigyelo

Lappangó demográfiai katasztrófa Kínában

Az előző bejegyzésemben - Az új hidegháború küszöbén -  az USA és Kína közt kibontakozó stratégiai küzdelemről írtam.  Ennek folyományaként bemutatásra kerül lehetőleg minél több, a két nagyhatalom politikáját meghatározó belső kényszer. Az első ilyen bejegyzés ez, ahol a kínai népesedés aggasztó trendjeire szeretném fölhívni a figyelmet.

Relateret billedeAz 1970-es években bevezetett kínai családpolitika - bár sokan kritizálták különböző emberjogi alapokon - egy bölcs döntésnek tűnik negyven év távlatából. Sikerült megfékezni a túlnépesedést és ezzel út nyílt egy hatékony gazdasági felzárkózáshoz, ami azonban még mindig tart. Ezzel együtt Kína továbbra is a világ legnépesebb országa maradt, de egyre több demográfiai probléma is felszínre kerül. Ezeknek azonban csak egy részét okozza az alacsony születésszám, és ugyanilyen probléma a most felnövő kínai generáció tagjai közt fönnálló óriási egyenlőtlenségek. 

Ha összehasonlítjuk az 1970-es és a mostani kínai korfákat, akkor ezek alapján nagyon is racionális döntésnek bizonyult, hogy korlátozni kezdték a születések számát. 1970 körül Kína népessége körülbelül olyan képet mutatott, mint manapság egyes arab országoké, mondjuk Egyiptomé. A javuló egészségügyi- és élelmezési ellátás miatt rengeteg gyerek született és maradt életben, a fiatalok száma az idősek többszöröse volt. A kínai rezsim szempontjából a fiatal társadalom veszélyességét mi sem mutatta meg jobban, mint a Tiennamen téri események, ahol fiatal egyetemisták tüntettek a rendszer ellen. Miközben a Nyugaton ezt mint a demokratikus értékek melletti kiállást üdvözölték, valójában sokkal nagyobb szerepet játszottak ebben a növekvő árak és romló életminőség. Kína azonban túl tudott lendülni ezen a ponton. Az óriási, fiatal és viszonylag képezett kínai munkaerő ugyanígy volt előny, amikor a térség iparosodott államai elkezdték Kínába áttelepíteni a gyártókapacitásukat. 

Kína számára - ahogy már többször foglalkoztam a kérdéssel - az egyik legnehezebb feladat a társadalmi egyensúly, stabilitás fönntartása. Ebből a szempontból kifejezetten fontos, hogy lehetőleg minél kisebbek legyenek a társadalmi különbségek és minél több ember dolgozhasson. Valójában ezt még a külföldi beruházások és magas hazai befektetések mellett is nehéz volt fönntartani, a 2000-es évektől kezdve az állam is egyre nagyobb szerepet vállalt az emberek foglalkoztatásában.

Többek között ennek tudható be, hogy megkezdődtek a gigaberuházások, az infrastruktúra hihetetlenül gyors fejlesztése, ami a mostani eladósodottság oka is. A probléma az volt, hogy a gazdasági fejlődés főleg a partmenti régiókat érintette, és a legtöbb beruházás is itt valósult meg: így kialakult a belsőbb területeken lakókból a kínai vendégmunkások csoportja, számuk több száz milliós is volt, és ma is legalább 100 millióan lehetnek. Ők a partmenti régiókban dolgoztak, éltek, de jogosultságot nem szereztek arra, hogy itt vegyék igénybe a szociális ellátásokat.

Egykézés a gyakorlatban

Bár magáról a szabályozásról a legtöbben hallottak, az, hogy ez hogy nézett ki a gyakorlatban már kevésbébb ismert. Elsősorban fontos leszögezni, hogy - bár jelentősen visszaesett a születések száma - valójában nem volt ritka az egynél több gyerek. Azt is figyelembe kell venni, hogy leginkább a városokban volt erősebb a kontroll. Ez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy minden nőnek évente négyszer kellett ultrahangra mennie, e mellett egy eszközt is el kellett helyezniük a petevezetékükben, ami fizikailag akadályozta meg a megtermékenyülést. Vidéken a helyzet kicsit más volt: itt könnyebb volt "eltüntetni" a megszületett gyerekeket, de ugyanilyen gyakori volt az előszülött lánygyerekek megölése. Ennek következtében hatalmas, 100 milliós férfitöbblet van Kínában, ami nagyon nehézzé teszi a férfiak házasodását, továbbá ez  relatíve kevés nő miatt még nehezebbé teszi a népességszám fönntartását.

 

 

Kínai korfa 1982-ből, körülbelül 10 évvel a egygyerekes modell bevezetése előtt.

Jól látszik, hogy mekkora volt a visszaesés

 

Kína népessége azonban még mindig nő, de a munkaerő már évek óta csökken, egyelőre elhanyagolható mértékben, idén például 700 ezer fővel. Ennek egyelőre még nem sok jelentősége van, hiszen a kereskedelmi háború alatt még mindig  a prioritás a munkahelyek teremtése, különösen a minőségi munkahelyeké a friss diplomásoknak, és eleve hosszú távon a történelmi előzményeket elnézve a trend kifejezetten pozitívnak is tűnhet a rezsim stabilitása szempontjából. Valójában a probléma nem is gondolom, hogy önmagában a népesség fogyása vagy a lakosság elöregedése lenne. Kínában az állam szerepe a szociális ellátórendszerben korlátozott, eleve a helyi önkormányzatok feladata, de leginkább a család felelőssége az öregek eltartása, ráadásul a várható élettartam is a nyugati alatt van. Ami azonban aggasztó, hogy a most felnövő kínai népesség fele-harmada olyan körülmények közt él és tanul, ami nem teszi lehetővé azt, hogy a későbbiekben hatékonyan dolgozzanak, és a társadalom hasznos tagjaivá váljanak. Ez azonban már valóban demográfiai és társadalmi katasztrófával fenyeget. 

A belső gyarmat

Kínában a belsőbb területek egyfajta belső gyarmatként szolgáltak. Az innen érkező olcsó munkaerő hozta létre a partmenti nagyvárosokat, ahol embertelen körülmények közt, szerződés nélkül dolgoztak. Ez azonban még mindig jobb lehetőségnek számított, mint otthon maradni. Ahogy azonban írtam róla, ezek az emberek azonban nem jogosultak arra, hogy a partmenti városokban jussanak egészségügyi ellátáshoz vagy ide írassák a gyerekeiket iskolába, hanem ezt otthon tehetik meg. Ezen szolgáltatások ottani színvonala azonban jelentősen alacsonyabb. Kínában az utódlás kérdése és a család fönnmaradása központi kérdés, így nem meglepetés, hogy ezek  belső migránsok is idővel szülővé váltak, vagy éppen a gyerekük jövője miatt indultak útnak. Bár rengeteget spórolnak (maximum 500 forintos órabérekből hoznak létre több tíz milliós megtakarítást), a gyerekük mégis hatalmas elmaradásban van a városiakhoz képest. Egyrészt tény, hogy ha az újszülöttel nem foglalkozik az anyukája, és egész nap a kiságyban van, az késlelteti a szellemi fejlődését. Nagyjából 7-8 pontnyi IQ különbség van egy ilyen kisbaba és egy olyan között, akivel otthon voltak, és nem a nagymamája figyelt rá születésétől kezdve. Innentől kezdve pedig újabb és újabb nehézségekkel kell szembenéznie: az iskola elvégzése is egy nagy kihívásnak számít, a kognitív elmaradottság miatt, ráadásul a vidéki gyerekek közt végzett felmérések azt mutatták ki, hogy legalább 60%-uk valamilyen, az iskolai teljesítményét rontó betegségben szenved, amire nem kap kezelést. Ezek valódi, harmadik világbeli problémák: bélférgesség, vérszegénység, vagy a szemüveg hiánya. Hozzáadva ezt a korábbi lemaradásukhoz, jelentős részük már a középiskola előtt lemorzsolódik. A riasztó valóság, hogy a kínai fiataloknak mindössze fele rendelkezik érettségivel. 

Természetesen az 1980-as években sem lehetett sokkal jobb a helyzet, ráadásul akkor még kevesebben jártak iskolába. A különbség az, hogy akkor Kína egy mezőgazdasági országból próbált iparivá válni, ma viszont a cél, hogy Amerikát is utolérjék a high-tech és a mesterséges intelligencia területén. Ezzel párhuzamosan a munkaerő költsége is megugrott, így az összeszerelő-üzemek idővel el fogják hagyni Kínát. Nyilvánvaló, hogy ebben az új gazdasági helyzetben a mostani vidéki diákok nem fognak tudni érvényesülni. Kína létre tud hozni versenyképes fegyvereket és világszínvonalú egyetemeket, ennek azonban az volt az ára, hogy a vidéki humán erőforrást hagyták teljesen leépülni. Szó szerint egy ország munkájáról van itt szó: a vidéki munkások itt fizettek adókat, amiből a helyi ellátást fejlesztették, és létrejött egy elfogadható egészségügy és oktatás, de ez a szülőföldjükön már nem valósult meg. Bizonyos fokig a szülők maguk is meg tudták oldani a gyerekek problémáit, magántanárokkal, illetve ha kellett, megfizették az orvosi ellátást (ami ma sem ingyenes). Ma viszont hiába az óriási megtakarítások, ezek az egykézés miatt létrejövő férfitöbblet miatt a házasságra mennek el: Kínában ugyanis manapság szabályos hozományt kell fizetnie a férfi családjának, aminek összege 20-30 millió forint átlagosan.

Bár papíron a probléma enyhíthetőnek tűnik az egy gyerek politika megszüntetésével a városokban, ennek 2016-os eltörlése nem hozta meg a várt sikert. A valóság az, hogy még mindig rengeteg bürokratikus akadály van, ráadásul egy átlagos kínai család számára két gyerek fölnevelése szinte lehetetlen feladattá vált a magas megélhetési költségek miatt. Az enyhítés ellenére a kínai születésszám idén rekordalacsony volt. Ráadásul van akinek úgy tűnik, hogy Kína korábban még a népesedési adatokat is manipulálta, és a hivatalos 1,6-os termékenységi ráta valójában ennél jóval alacsonyabb (1,1-1,2 körüli) a partmenti régiókban. Ezt támasztja alá, hogy ma a hasonló szociokulturális adottságokkal rendelkező országok - Szingapúr, Tajvan, illetve az autonóm Hongkong - népesedési mutatói is ebben a sávban mozognak, ami egyébként a világon a legalacsonyabb.

Ez azonban nagyon is ijesztő képet fest Kína jövőjét illetően: körülbelül a gyerekek maximum 60-70%-ának kellene eltartania később a szüleiket, és az általuk megtermelt javakból kellene fönntartani valamilyen életszínvonalat a belső területeken is, ahol eddig is főleg provinciális vagy állami megrendelések adtak munkát az embereknek. Ha ez  valamilyen csoda folytán közgazdaságilag kivitelezhető is lenne, akkor is számolni kell a növekvő vidék-város ellentéttel, ahol a kivételezett nagyvárosi családok egyre inkább tudatosabbak, és eddig is több tüntetésre került sor például a vidéki gyerekek városi iskolákba való beíratása ellen. Érthető okokból az általuk élvezett jólétet nem akarják másokkal is megosztani, ráadásul ma ők - a kínai középosztály - a rendszer fő támogatói. 

 

Térkép, ami az összehasonlíthatóság kedvéért a kínai tartományok GDP/ fő értékeit az európai országok hasonló adataival adja meg: jól látszik, hogy az ország nagy része Albániával van egy fejlettségi szinten, a legfejlettebb partmenti régió Lettországgal (ami körülbelül Magyarországot jelenti) és a leggazdagabb tartomány - Pekingi régió - áll Csehország fejlettségén 

 

Lehet-e gazdag Kína?

A társadalmi feszültségeken túl további kérdés, hogy elérhet-e nyugati jólétet egy ország, mely ilyen gyatra oktatási mutatókkal bír. Ha megvizsgáljuk az ázsiai kistigrisek korábbi mutatóit, jól látszik, hogy amiért nekik sikerült 20-30 év alatt elmaradott országból fejletté válniuk, az az oktatásra költött magas összegek lehetnek. Általánosságban minél gazdagabb egy ország, a GDP annál nagyobb százalékát költi oktatásra. Ezzel szemben a múlt században Tajvan, Korea, Japán legalább akkora, de általában nagyobb hányadot áldozott erre. Sokan ebben látják ezen országok sikerét (bár mások szerint valószínűbb, hogy önmagában ez se elég, de ez egy másik kérdés). Összehasonlításképp: Japán a 60-as, 70-es években a GDP több mint 4%-át költötte oktatásra, Kínában ez az érték 2-3% (ezeken felül azonban Kelet-Ázsiában a magántanárok szerepe is jelentős, ami ebben nem jelenik meg) Önmagában az eltérés nem túlságosan jelentős, és valószínűbb, hogy a különbség az összegek fölhasználásában van: Japánban a cél az általános műveltség növelése volt, míg Kínában az alacsony relatív fejlettség mellett topegyetemek találhatóak. Japánban az egyetemi képzés általánossá vált, míg Kínában ma is csak a fiatalok 10%-a szerez diplomát, azaz megmaradt elitképzésnek. 

A kérdés kezelése sok mindent elmond arról, Kína mennyiben látja másképp egy ország fölemelkedését, mint a nyugati szakértők. A fenti számok alapján egyértelmű, hogy Kína számára az egész országra kiterjedő nyugati jólét középtávon elérhetetlen távolságra került, szerintem legjobb esetben is egy kelet-európai életszínvonal érhető el. A kínai vezetés azonban az ország fölemelkedését másképp képzeli el, és elsődleges akadálynak nem a belső gazdasági gondokat, hanem a kelet-ázsiai amerikai jelenlétet tartja. Ennek fényében Kína lépései logikusak: miközben otthon hitelekből tartják fönn a gazdasági növekedést már évek óta, addig hatalmas erőkkel fejlesztik a hadsereget és fektetnek be külföldön (lásd Egy út egy övezet), különösen a térségben, ezzel megágyazva a történelmi függőségi viszonyok újraélesztésének. Az, hogy a kínaiak helyzetértékelése pontos-e, és működhet-e a tervük, sokban fog múlni az elkövetkező évek eseményeitől. Amennyiben ezek a társadalmi különbségek megosztják Kínát, úgy egy sokkal befelébb forduló országgal kell számolni, mint ahogy az európaiak érkezése előtt, a 19. század elején, ami el van foglalva a saját problémáival és képtelen megvédeni érdekeit.

A bejegyzés trackback címe:

https://keletazsiafigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr3614694074

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.04.15. 12:57:14

Tombolni fognk a cikk miatt a ballibek: cáfolja a ballib mítoszt, hgy Kínában magasabb az életszínvonal, mint Mo-on.

Nincs közöttünk csicska 2019.04.15. 13:01:46

"Általánosságban minél gazdagabb egy ország, a GDP annál nagyobb százalékát költi oktatásra."

Hat igen, mint tudjuk az amerikai oktatas annyira sikeres, hogy a wal-martban lehet vele munkat talalni, mig minden komoly helyen bevandorlok, vagy a top1% elitegyetemekrol kikerulok dolgoznak.

invalid user name 2019.04.15. 13:25:28

@MAXVAL bircaman közíró:

erről a mítoszról még soha nem hallottam, szerintem csak most találtad ki :)

midnightcoder2 2019.04.15. 13:37:45

Azért ha a kicsi kínaiak top 10%-a kerül egyetemre az is elég sok diplomás. Nem biztos hogy annyira nyerõ dolog a társadalom arra teljesen alkalmatlan részének is diplomát adni a kezébe, hogy aztán élete végéig sértett bölcsészként árulja a hambit a mekiben. Arról nem is beszélve, hogy az AI elõre törésével jó eséllyel egyre kevesebb nem top kategóriás diplomás kell majd. Igazából kicsit ésszel szervezett társadalomban így is ki lehetne a jó részüket váltani gépekkel.

invalid user name 2019.04.15. 13:46:08

@midnightcoder2:

jaaaj, ez hasonló gondolatmenet, mint amikor kétszáz éve a szövőgépek elterjedésekor a ludditák attól fostak, hogy munka nélkül maradnak és mehetnek vissza földet túrni.

a világ sokkal színesebb egy-egy ember fantáziájának korlátainál.

Visceroid 2019.04.15. 13:48:50

Aki dolgozik, meg pénzt kerget, nincs ideje gyereket csinálni, illetve a minőségre törekszik a mennyiség helyett. Így fog elpusztulni először Európa, majd Kína, és akkor bejelentkezhet a posztra mondjuk India is, persze az még nagyon odébb van. A lényeg, hogy az iszlamisták csináljanak sok gyereket, akiket majd kontroll alatt lehet tartani.

bontottcsirke 2019.04.15. 14:20:48

@Visceroid: Inkább azt mondanám, hogy annyira szét fog szakadni a társadalom, hogy a szegény hülyék és tehetősek kiváltsága lesz a gyermek, mert annak a rétegnek akiknek szaporodni kéne nem fog gyermeket csinálni. Az értelmiségi középosztálynak meg befellegzett már vagy 10 éve. Most a bunkó van hatalmon, aki saját képmását tömi pénzzel, hogy legyen egy mesterséges középosztály. A proli felemelkedése már vagy 60 éve tart, olyan is lesz a világ.

különvélemény 2019.04.15. 14:20:54

"míg Kínában ma is csak a fiatalok 10%-a szerez diplomát"

Ez az adat honnan van?
Mert az enrollment rate magasabb, mint a magyar, 51% volt 2017-ben és folyamatosan nő.
És ebben nincs benne a külföldön tanuló kínaiak száma, ami csak az USA-ban bőven 100 ezer felett van.

invalid user name 2019.04.15. 14:58:00

@bontottcsirke:

ez jól hangzik de valójában nem van így -- a modern gazdaság messze legfontosabb termelő eszköze a szellemi tőke. erős országnak erős gazdaság kell, erős gazdaságnak pedig jól kell sáfárkodnia a megszületett agyvelőkkel. aki elpazarolja a következő generációk szellemi potenciáljákt, lemarad.

Nincs közöttünk csicska 2019.04.15. 15:02:07

@invalid user name: ja ilyen faszsagokat mindenki tud mondani

Ehhez kepest az elmult 30 evben erdemben csak olyan orszagok fejlodtek, leptek elore, amik a szar melo kiszervezesebol gazdagodtak. Pl. Kina, Vietnam vagy kis hazank. A "szellemi tokesek" meg stagnalgatnak.

kazsiafigyelo 2019.04.15. 15:45:53

@különvélemény: a 2010-es népességszámlálás adataiból indultam ki. Azóta valóban lehet, hogy magasabbak az arányok, lehet, hogy 20% körül van az érték. Amúgy a beiratkozási adatok félrevezetőek: ez magyarországon 70%, és 30-40 % körül van azok aránya, akik diplomát is szereznek. szóval ha ez 50% körüli Kínában, akkor lehet, hogy 20-25%-ra föl fog menni. De ezek egyébként még mindig városi diákok főleg, a vidék leszakadása nem áll meg.

БУММЕР 2019.04.15. 17:34:02

@midnightcoder2:

Ez oké, de mit csinàlsz akkor 1-300M semmihez nem értö biodiszlettel?
Asol nekik egy gödröt és eltemeted öket?
Nem könnyü kérdés ez az AI...mit hoz és mit visz...most is csak a nagy gondolatok pörögnek...irj egy programot de ha nincs mögötte sok màs terület csak egy adathalmaz de nem egy müködö robot/szerkezet...
Tanult ember mindig kelleni fog, top-bol vilàgviszonylatba 1-5 születik 10-20 évente...

tireless treehugger 2019.04.15. 18:59:27

A társadalmak 95%-a sohasem tudta átugrani a mindenkori közepes fejlettséget, szar hely voltak és valószínűleg azok is maradnak. Most itt ne egy adminisztrációs központot vegyünk alapul hanem az adott társadalom teljes területét.

Mi van ha ezekben a bukdácsoló népekben olyan genetikai tulajdonságok és társadalmi jellemzők vannak amik eleve versenyképtelenné teszik őket?

Meg tudják változtatni a kínaiak a világ működését annyira hogy az ő genetikai és társadalmi jellemzőik legyenek előnyben?

felső határ nincs 2019.04.15. 19:33:08

@tireless treehugger: Tegyuk hozza, hogy majdnem minden nagyonfejjlett tarsadalom akkor lett nagyon fejlett, amikor ingyenmunkat es nyersanyagot vontak be kulfoldrol (usa eseten pedig az egesz orszagot eltulajdonitottak). 1900ban mar az USA rendelkezett a legnagyobb iparral, Nemetorszag a masodikkal. Es aztan jott Anglia es Franciaorszag. Es kb. ok mindenki mast helotakent tartottak a Foldgolyon...

Na ezert szoktam mosolyogni, amikor ok oktatnak mas orszagokat demokraciabol, meg europai ertekekbol...:)

Budapest a kutyaszar városa 2019.04.15. 20:36:31

@Nincs közöttünk csicska: Hallottál, mondjuk a Yale - ről ? Nem véletlen, hogy minden jelentős innováció, fejlődés az USA - ból ered. Ott ugyanis már több mint 200 éve működik a valós demokrácia, amit még egy trampli se tudott lerombolni.

invalid user name 2019.04.15. 20:51:41

@felső határ nincs:

"akkor lett nagyon fejlett, amikor ingyenmunkat es nyersanyagot vontak be kulfoldrol"

ez népszerű vélekedés, de kicsit számolgatva iszonyú messze van a valóságtól.

invalid user name 2019.04.15. 20:55:43

@tireless treehugger:

"Mi van ha ezekben a bukdácsoló népekben olyan genetikai tulajdonságok és társadalmi jellemzők vannak amik eleve versenyképtelenné teszik őket?"

genetikai tulajdonságokra biztosan nem érdemes fogni. A társadalmak hagyományai viszont tényleg jelentős szerepet játszanak abban, hogy át tudnak-e lépni egy termelékenységi küszöböt. És a hagyományokat nagyon nehéz és lassú munka megváltoztatni.

itt írtam erről (főleg a középkeleti / iszlám társadalmakkal összevetve a nyugatit): apropos.blog.hu/2017/10/03/perzsaszonyeg_877

invalid user name 2019.04.15. 20:57:21

@Nincs közöttünk csicska:

ja, hát nem kell mindenkinek értenie a közgazdaságtanhoz :)

felső határ nincs 2019.04.15. 21:11:15

@invalid user name: akkor megegyszer

1900ban mar az USA rendelkezett a legnagyobb iparral, Nemetorszag a masodikkal. Es aztan jott Anglia es Franciaorszag.

Ezek kozul az USA-n kivul mindenki csak lefele lepkedett a rangletran, es 1900ban egyik se volt demokracia, es semmifele emberi jogokat nem adtak a helotaiknak.

Csak mert a lipsik azt szoktak hallucinalni, hogy a nyugat a leberalis demokracia miatt fejlett, aminek semmi koze a valosaghoz.

Balogh Zsolt · http://vonattal-termeszetesen.blog.hu/ 2019.04.15. 22:19:48

Ha ilyen könnyű egy lányt férjhez adni, ráadásul még komoly hozományt is hoz, akkor miért nem éri meg lányt vállalni és felnevelni? Miért nem alakult ki egy kereslet-kínálat egyensúly? Most úgy tűnik, a fiúkkal csak baj van, nem fog megnősülni, ha meg mégis, az anyagi csőd a családnak. Bezzeg ha lány lenne...

BiG74 Bodri 2019.04.15. 22:38:34

@Balogh Zsolt:
Mert Kína jelentős része mezőgazdaságra alapozott, illetve az volt. Ráadásul egyáltalán nem a modern mezőgazdaságra. Ezért a családban az utód szempontjából a fiú volt a vágyott, mert segíteni tudott, és átvenni a munkát a földeken.

ügyfélszolgálatos 2019.04.15. 23:10:16

@MAXVAL bircaman közíró: Milyen mítosz te kretén? Senki sem mondott semmi ilyet. A te főnököd nyal csak a kínaiaknak.

Brix 2019.04.15. 23:24:25

Nekünk európaiaknak az az érdekünk, hogy Kína ne tudja leküzdeni a belső problémáit. Veszedelmes emberek ezek , a folytonos mosolygás mögött a hideg , számító önérdek lapul...Egyébként intelligens fajta a kínai, nagyon tudják hogy kell érdekhálózatot építeni , és oda ahol a nyugat gyenge, benyomulni, pl Afrikában "kommunista" országként gyarmatosító kizsákmányolóként viselkedni...A kínai tőke ha Európába jön , elvárja a gazdasági szabadságot, ha a nyugati befektető fektet be Kínába, csak másodrangú pozícióban lehet, hiszen mindent megszab nekik a bürokrácia. Viszont, ők minden európai találmányt, szabadalmat ellopnak és következmények nélkül lemásolnak...A kínai-magyar barátságban csak a bolondok hisznek, hiszen csak eszköznek használnak minket az európai terjeszkedéshez, mindenféle kölcsönösség nélkül..

segar 2019.04.16. 00:03:52

Eltekintve a fentebb olvasható zöldségektől, még a hsz-ek is jók. Pláne a cikk! Viszont ha csak a fele igaz, akkor sem lesz jó világ 20 év múlva...
___
A kínaiak demográfiai, oktatási, szociális cunamit fognak játszani (és NE felejtsük az egészségügyet sem: cukorbeteg dömping lesz, minden egyébbel...). Japán és Korea, meg a többi kistigris dettó. Afrika megháromszorozódik (és még a gilisztát is kieszi a földből). A muszlimok túlszaporodnak szintén, és még jobban megkergülnek. Dél Amerika erőszakba dől, Észak Amerika pedig elfehéretlenedik, és ki tudja, a fegyverek meddig kussolnak. Európa meg..., behódol, vagy újabb vasfüggönyökön keresztül lövi azt, akinek még van kajája.
___
Ki akar a klímakataszrtófa nélkül is feje tetejére állt világban holnapig túlélni? :|

tireless treehugger 2019.04.16. 09:59:13

@invalid user name:

A genetika jelentős részben meghatározza a viselkedést. A viselkedések idővel hagyományokká alakulnak.

Olyan mint a kamat, 5%-os kamattól már adósrabszolgaság veszély van mert a folyamatos kamatfizetés elvonja a fejlesztési forrást. A gének pedig ~20%-ban határozzák meg a személyt. Innen nézve ez már génrabszolgaság mert a folyamatos gén eredetű befolyásolás semlegesíti a változást. És mivel ezek a népek elmaradottak ezért újabb/más gének bevonására nincs esélyük, illetve az a kevés az jelentéktelen.

A gének hatása állandó és elkerülhetetlen mert személyi szinten jelentkezik. A hagyományok (kultúra) elől el lehet menekülni, elköltözik az ember vagy csak kizárja a közösséget. De hogyan semlegesíted a genetikai determinációt?

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2019.05.05. 20:07:09

Múlt évi becsült adatok alapján 1,6 kínai gyermek jut egy szülőképes korú kínai nőre. Ha jól tudom kb. 2,1 kellene a népesség szinten tartásához. Szóval a kínaiak is fogynak mint mi (talán kissé lassabban, nálunk emlékezetből 1,4 körül szédeleg ez a mutató), csak jóval nagyobb népesség számról.

www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ch.html

Az oktatásra szánt pénz (a GDP százalékában) CIA szerint ismeretlen. :-( Számomra kicsit hihetetlen hogy pont ezt nem tudták legalább megbecsülni, de mit tehetek, elfogadom. :-(

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2019.05.07. 19:45:33

Pár év és India lesz a Föld legnépesebb országa a két alábbi link szerint.

nepesseg.population.city/kina/

nepesseg.population.city/india/

Erről alig hallani valamit. Arról is alig, hogy a népességszám elsőségük rövidesen bekövetkező elvesztését Kína hogy éli meg. Mégis csak elsőből lesznek másodikok.

kazsiafigyelo 2019.05.08. 11:18:06

@rdos: Az 1,6 nem egy olyan rossz érték, de valószínűbb, ahogy írtam, hogy ezt is hamisítják. Yi Fuxian (érdemes rákeresni) szerint 1,1/2 körül van.
Szerintem annyira nem élik meg rosszul, a pártvezetés számára ennyi embert irányítani nem egyszerű.

Balogh Zsolt · http://vonattal-termeszetesen.blog.hu/ 2019.05.12. 16:14:47

@rdos: Kína népessége még nem fogy, az alacsony születésszámot még ellensúlyozza az, hogy az idősek egyre tovább élnek. A társadalom viszont öregszik és az életkort sem lehet a végtelenségig kitolni.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2019.05.13. 16:10:05

@kazsiafigyelo: Most címlapos a téma 24 pont hu-n. Az egykék megszerették az egykézést.

24.hu/kulfold/2019/05/13/kina-abortusz-gyerekvallalas-szuletesi-rata-nepessegcsokkenes/

Ja és a linkelt cikkben 1,3-ra teszi a rátát.

@Balogh Zsolt: Igen, még nem fogynak, de fognak fogyni.

kazsiafigyelo 2019.05.16. 13:22:28

@rdos: Ja, ez kb a második cikk a hónapban, ami ugyanazt írja le mint én, csak rövidebben és egyszerűbben. Ilyenkor csak remélem, hogy először a szerző itt járt, és utána kezdett bele. Na mindegy, legalább a népek tájékozódnak Kínáról.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2019.05.18. 13:42:14

@kazsiafigyelo: Nem lennék meglepve ha a blog pont hu-ról merítenének témát a főállású zsurnalisták. Mondjuk Kína 35 - 40 éves sikeres "menetelése" kapcsán vetődik fel a kérdés, hogy tervutasításos gazdaság hogyan lehet ilyen sikeres? Pl. itt is nagy sikert értek el a saját népesedésükben. Ugyanis eddig az volt a bajuk hogy sokan vannak. Most meg az lesz a bajuk hogy nemzedékenként megfeleződnek. :-(

kazsiafigyelo 2019.05.20. 09:49:05

@rdos: Jó kérdés:) Én úgy látom Kína sikeres abban állt, hogy sikeresen raktak be ösztönzőket a tervutasításos rendszerbe, és belső piacon sikeresen tartották fönn a versenyhelyzetet. Az elmúlt tíz évben viszont ez megtorpanni látszik, és az elmúlt három-négy évben szinte már csak az adósság fűti a gazdaságot. Az ok röviden az, hogy az állam korántse olyan mindenható, mint aminek mutatja magát, hanem a különböző érdekcsoportok foglya. De pont erről tervezek írni következő alkalommal.