Foci VB 2050: a győztes Kína
2018. június 30. írta: kazsiafigyelo

Foci VB 2050: a győztes Kína

Képtalálat a következőre: „chinese soccer”A futballvilágbajnokság több egy sporteseménynél, a politika mindig is része volt. Így merült fel egyesekben, hogy nem kéne az orosz rezsimet legitimálva részt venni a vb-n, hanem azt bojkottálni kellene, de az albán származású svájci játékosok sasformálását is ide vehetjük. A kínai vezetés is kezdi felismerni a futtballban lévő potenciált. Az ország lakossága már régóta szeretne szurkolni a világbajnokságon a nemzeti csapatnak, de ez még várat magára, bár már talán nem sokáig: a kommunista párt vezetése célként jelölte meg, hogy az ország 2050-ig tervezett, elsőszámú hatalommá válásával párhuzamosan a foci világát is meghódítsák.

A kínai fociról nem sokat hallani. Mindössze egyszer, a Japánban és Koreában rendezett 2002-es VB-n vettek részt, bár a mostani selejtezőkben már közel kerültek ahhoz, hogy bekerüljenek a legjobb 8 közé, ahonnan kiválasztják a négy ázsiai résztvevőz. Ennek ellenére beszédes, hogy a válogatott a külön induló Hongkonggal is csak ikszelni tudott. A fociba már egy ideje elkezdett érkezni amolyan szervezetlen formában pénz, és a szövetségi kapitány sem más, mint az olasz Marcello Lippi. Pár kissé kiöregedett sztárjátékos is Kínába igazolt(), de ennek gyorsan véget vetettek, miután 100%-os vámot róttak ki a játékosok értékére. A cél egyértelműen az lett, hogy belső építkezéssel, saját nevelésű játékosokkal hozzanak létre egy nemzetközileg is versenyképes ligát és válogatottat. 

Ami megadhatja az ehhez szükséges löketet, az a mostani pártfőtitkár, Kína első embere, Xi Jinping. Már 2016-ban elfogadtak egy tervet, amiben lefektetik, hogy Kínának 2050-re a világ legjobbjai közt kell lennie, továbbá addig egy világbajnokságot is szeretnének rendezni. Cél az is, hogy 70000 új stadion és 20000 akadémia épüljön addig. Xi felismerte, hogy a futball milyen erővel bír, a kínai rajongók száma egyre csak nő. Ezt az európai klubok ki is használják, a mezek kiválóan fogynak, többük pedig Kínában alapít iskolákat a focizni vágyók számára. 

A kérdés az, hogy lehetséges-e majdhogynem a nulláról (Kína ma a 77. a világranglistán) egy sikeres válogatottat felépíteni. A követendő példának az atlétikai sportok támogatását tartják, aminek köszönhetően Kína 2008-ban a legsikeresebb ország volt a pekingi olimpián, és azóta is általában a második helyen végez. Az analógia azonban nem biztos, hogy működik. A célcsoport, ahol fejleszteni akarják az infrastuktúrát a nagyvárosok fiataljai. Kérdés, hogy pont ők-e azok, akik a tanulás rovására a profi futballkarriert választanák. A vidéki lakosság, ahol a sport a kitörést jelenti, kevésbébb lesz érintve. Azt is fontos megjegyezni, hogy hiába követik sokan a meccseket, nagyjából a lakosság 2%-a focizik rendszeresen. Ritka az is, hogy a diákok játszanak szabadidejükben. Másrészt már az is kiderült, nem minden a pénz a fociban. Jó példa erre Magyarország is, de a világ jelenlegi vezetője, az Egyesült Államok teljesítménye is felemás a foci világában.

Képtalálat a következőre: „football world cup 2002”

Kelet-Ázsia és a világbajnokságok

Ázsiában a futball sosem vált különösebben népszerű sporttá, alapvetően az USA-hoz hasonlóan a baseball és a egyes helyeken a rugby számít a leginkább kedveltnek. Kivételt képez Japán és Dél-Korea, főleg ez a két ország az, melyek a legsikeresebbek a világbajnokságokon. Japánban már az 1920-as években több klub is megalakult, majd az 1936-os berlini olimpián már részt is vettek. Eddig az egyetlen, Kelet-Ázsiában rendezett világbajnokság a 2002-es volt, amit közösen szervezett Japán és Dél-Korea. A világbajnokság sokaknak kissé részrehajló bírói magatartás miatt emlékezetes, Dél-Korea azonban a negyedik helyen végzett. Azóta viszont egyik csapat sem jutott tovább a negyeddöntőn túl.

Kína törekvése, hogy a futball világában is vezető legyen, egyáltalán nem meglepő. A kínaiak alapvetően mindenben az elsők akarnak lenni, amibe belekezdenek, de a foci világa talán tényleg túl nagy lépés lenne. A mostani vb-n a kínaiak nagy része Németországot támogatja, aminek az oka a német csapat sikeressége, de könnyen lehet, hogy pár év múlva a kínai csapatnak is nemzetközi rajongótábora lesz. Mindenesetre ami az üzletet érinti, a kínaiak mára komoly befektetőkké váltak. Az AC Milan egy kínai cég kezelésében van, és az orosz stadionokban is láthatóak a kínai nyelvű hirdetések.

Ázsia EB-je

Ázsiában - mint ahogy az összes tagszövetség keretein belül - is rendeznek négyévente kontinentális bajnokságokat, a legutóbbit 2015-ben tartották. Ezen 16 csapat vett részt (19-től már itt is 24), köztük Kína, aki csoportelsőként, három győzelemmel a negyeddöntőig jutott, ahol a későbbi győztestől, Ausztráliától kaptak ki. A legtöbb győzelemmel Japán rendelkezik egyébként. Ázsiában nem ritka, amit Kína is tervez, hogy a világ futball élvonalába tartozzanak. Jó példa erre a kicsi, de ambiciózus Katar 2022-es VB rendezése, de az Egyesült Arab Emírségek például a harmadik helyig jutott 2015-ben. 

A mostani VB-n egyébként Ázsiából már csak Japán jut tovább, ahol szintén a nemzeti csapat nagy népszerűségnek örvend, a japán emberek előszeretettel osztják meg facebookon a válogatott eredményeit. Japánban azonban körülbelül hússzor több pálya esik tízezer emberre, mint Kínában, és a diákoknak a legtöbb általános iskolában lehetősége van legalább félprofi módon űzni a sportot. Ezen kívül a sportnak Japánban nagyobb tisztelete van, a városi kínai fiatalok nagy része számára a fő cél az egyetemekre való bekerülés a tanulás révén.

A bejegyzés trackback címe:

https://keletazsiafigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr6614074759

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.07.01. 14:52:11

Régi recept ez már. :-( Amíg szurkol addig sem politizál. A kínai eftársak amúgy is nagy mesterei a terelésnek (nemzeti érzelmi húrok, miazmás).