Karácsonyozás Ázsiában
2017. december 25. írta: kazsiafigyelo

Karácsonyozás Ázsiában

Képtalálat a következőre: „christianity in asia”Ázsiában a kereszténység a legtöbb országban egy kisebbség hitét jelenti, ugyanakkor a Krisztus-hívők száma dinamikusan növekekszik. Ezzel együtt a "Karácsonyozás" nyugati kultúrája az itteni országokat is meghódította, a plázák speciális díszítést kapnak, az emberek valahogy kezdenek ott is másképp tekinteni erre az időszakra.

Ez persze országonként változó, hogy mit jelent. Általánosságban Képtalálat a következőre: „philippines christmas”Ázsiában az év fő ünnepe az újév, aminek időpontja országonként is változó. A japánok már január elsejét ünneplik, míg a kínaiak (és sok velük határos ország) a saját mozgó holdújévüket. Ez alól persze kivétel a keresztény Fülöp-szigetek. Azonban miután az ország az egyenlítőtől nem messze fekszik, itt a karácsony elég enyhe, nem ritka a napsütéses, meleg időszak ilyenkor. Az ország lakossága mélyen vallásos, és itt, szemben sokakkal Európával és Amerikával, a vallási jelentés is mélyen meg van élve (még szembeötlőbb ez a Húsvét idején, ahol sokan keresztekkel indulnak útra). Itt is megjelennek a szokásos kellékek, a fenyőfa (az éghajlati viszonyok ellenére), karácsonyi dalok és a pulyka.                           a képen is látszik, hogy karácsonykor itt nem kell télikabátot hordani

Képtalálat a következőre: „kyoto christmas lights”

Kyoto-i látkép egy bevásárlóközpont mellett

Képtalálat a következőre: „japan christmas strawberry cake”A többi nem keresztény országban talán Japánban alakult ki ennek leginkább tradíciója. Ők már kicsit másképp tekintenek a Szentestére. Itt az a szokás, hogy mindenkinek a a barátaival kell azt eltöltenie, különben a babona szerint egyedül (barát/barátnő) nélkül marad az elkövetkező évben. E mellett valamilyen oknál fogva ilyenkor epertortát szokás enni. Az utcákon nem ritka az ünnepi kivilágítás, bár inkább fények vannak, mintsem szimbólumok, de itt-ott egy fenyőfa is fölbukkan. Ráadásul itt a karácsonyi havazás sem ritka..

Kínában a kereszténység helyzete elég érdekes: bár ma nagyjából a népesség 1%-át adják, ezzel együtt lészámuk dinamikusan nő, 2030 körül már valószínűleg többszáz millióan lesznek. Számukra a kereszténység nagyon is élő, hiszen maximum szüleik léphettek be az egyházba, ugyanis Mao Ce-Tung alatt a vallások gyakorlói üldözve voltak (azóta állami felügyelet mellett engedélyezett). Így a keresztények nagyja ilyenkor templomba megy. Ahogy Japánban, úgy itt is előfrodulnak a karácsonyi díszítőelemek a nagyobb városokban. Ami itt még inkább érvényesül, az a kereskedelmi fölhasználása az ünnepeknek. Próbálnak decemberben egy fogyasztási kultúrát meghonosítani, ezzel fölpörgetve a forgalmat. Karácsonyi zene szól a plázákban és fenyőfákat is állítanak. Persze ez is maximum a lakosság felét érinti, akik a partmenti, nagy városokban élnek, ahova a nyugati szokások először érkeztek meg. Egy belsőbb tartományban lényegében semmilyen nyoma sincs a Karácsonynak. 

Dél-Korea szintén érdekes képet fest ebből a szempontból - az ország majdnem 30%-a keresztény, az ő nagy részük (vagy felmenőik) a múlt század 60-as, 70-es éveitől tértek át erre a vallásra. Itt megjelenik a karácsonyi ajándékozás, illetve a speciális édességek - mint Japánban - is. Ilyen a "karácsonyi torta" és a fagylalt. A nem keresztény lakosság is "kiveszi" Karácsony napját, ez általában munkaszüneti nap. Ők a már Kínában ismertetett módon vesznek részt az év végi vásárlási hajrában. 

 Kelet-Ázsia többi részében, különösen Délkelet-Ázsiában inkább más módjai vannak a karácsonyozásnak. Sokan ide, a trópusi tengerpartokra (Malajzia, Thaiföld, Indonézia) jönnek a hideg elől, és töltik az ünnepeket. Ezekben az országokban a keresztények lélekszáma elenyészik a buddhista és muszlim hívők mellett, és a nyugati kultúra még nem nyert teret annyira, hogy különösebben szerepe legyen decembernek az itt élők életében. Persze akár egy-egy feldíszített plázával itt is lehet találkozni.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://keletazsiafigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr1113521913

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Duplaxiii 2017.12.26. 12:35:48

Szerintem az ázsiai országoknak elég sok keresztény kapcsolatuk van a történelmi alapokon, nem látom problémának, hogy a keresztény "divat" ott is terjed, ráadásul a globalizáció is ezt erősíti.
Ezzel szemben mekkora tahóság tölünk, magyaroktól, hogy hozzán sem vallási, sem társadalmi okokból nem kapcsolódó idegen ünnepeket - Valentin nap, Halloween, Hálaadás napja - egyszerű divaból majmolunk.
Egy komplett generáció tagadja ma a mi hagyományainkat - ne karácsonyi zenét hallgassunk, hanem mai magyar technot, meg tuctuc-ot! Ne klaszikus ételeket fogyasszunk, hanem menő idegen tangeri herkentyűket, és így tovább -, és ugyanakkor ősi kelta szokásokat sztárolnak, hazánkhoz semmi módon nem köthető amerikai alapünnepeket tartanak.
Mert az interneten ez hódít, tehát már az a menő.
Nem vagyok hívő, de előbb ülöm a karácsonyt, mint a krisna-hagyományokat vagy július 4-ét... És halat eszem, nem pulykát, a temetőbe megyek az őseimhez és nem tököt faragok, karácsonyi dalokat hallgatok szenteste a fa alatt a családomma és nem Curtis narkósrappjeit...

tireless treehugger 2017.12.29. 19:02:08

mi őket másoljuk ők pedig minket.
itt azért morognak egyesek .... ott meg azért ....

kutyák ugatnak, karaván halad ....