"Második Szuez" - Kína terve a Csendes- és Indiai-óceán összekötésére
2017. november 02. írta: kazsiafigyelo

"Második Szuez" - Kína terve a Csendes- és Indiai-óceán összekötésére

Képtalálat a következőre: „malacca strait trade ships”Kína csatornaépítési terve Thaiföldön hasonló jelentőséggel bírna, mint a Szuezi-csatorna 1869-es megnyitása. Mind a kereskedelem volumene terén, mind a stratégiai előnyökben hasonló lenne a hatásuk. A Dél-Thaiföldön tervezett Kra csatorna jelentősen lerövidítené az utat a két óceán közt, és nőne a hajók száma is.

Maga a terv már 2009-ben fölmerült, és hogy azóta az építkezések nem kezdődtek el, a thai kormányon múlt. Kína a 2013-ban létrehozott projektje, az "Egy út egy övezet" (BRI), mely a Selyemút alapján kötné össze Ázsiát Európával mind szárazföldön és tengeren is, megfelelő fedezettel rendelkezne a közel 30 milliárd dolláros projektet. A jelenlegi helyzet ugyanis kezd kényelmetlenné válni, amit csak úgy neveznek: "Kína Malakka problémája".

Napjainkban ugyanis a kínai kereskedelem jelentős része, az olajimport 80%-a egy keskeny szoroson keresztül érkezik (legkisebb átmérője 3 km), ami Indonézia és Malajzia közt található, amit Malakka-szorosnak neveznek. A szoros végén található Szingapúr, ami sokat köszönhet fekvésének. A válasz egy, már a 17. században fölmerült ötlet, hogy Thaiföldön egy csatornát építve összekötik a Csendes - és Indiai-óceánt. 

Malakka dilemma - megoldási tervek

Kína - a probléma jelentősége miatt - több fronton is megpróbálja orvosolni a problémát. Egy másik útvonal, ha a hajók nem is kelnek át a szoroson, hanem Mianamarban vagy Pakisztában kiteszik az árut, és onnan szárazföldön mennek tovább Kínába. A BRI ilyen projekteket is finanszíroz, bár a legegyszerűbb, ha nem kell más országot közbeiktatnia. A kínai flotta fejlesztése is ezt a célt szolgálja, bár 2035-ig nem valószínű, hogy megfelelő, óceáni haditengerészete legyen.

Képtalálat a következőre: „malacca strait”

Kép forrása: https://en.wikipedia.org/wiki/Strait_of_Malacca

Kína tisztában van, hogy ez egy függő helyzetet eredményez, hiszen az USA tengeri fölénye miatt (Indokolatlanul?) kiszolgáltatva érzik magukat, és a dél-kínai-tengeri szigetvitákban Indonéziával szemben is követeléseik vannak. Ezzel együtt Indonézia szeretné, ha gazdasága szintén profitálna a forgalomból, így nem valószínű, hogy korlátozná a forgalmat.Képtalálat a következőre: „kra channel”

Ahogy a képen is látszik, a Kra-csatorna (kékkel bekarikázva) jelentősen lerövidítené az útvonalat, és jobb manőverezési lehetőslget biztosítana a thai és kínai haditengerészetnek. Forrás:http://www.theindependent.sg/the-real-threat-to-spore-construction-of-thais-kra-canal-financed-by-china/

Ami a bökkenő, hogy a thai kormány nem támogatja az ügyet. Ennek oka, hogy Dél-Thaiföldön jelentős létszámú muszlim kisebbség él, akik szeparatista nézeteket vallanak. Az ország kvázi kettévágása attól tartanak, hogy felerősítené ezeket a tendenciákat. Ugyanakkor jelentős a thai társadalmon belül a projekt támogatottsága, akadémikusok és a katonaság is mellette van, hiszen ezzel jobb lehetőségei lennének a hadiflottának is. 2015-ben már alá lett írva egy szerződés, ami különös körülmények közt 4 napon belül föl lett mondva. A thai kormány úgy fogalmazott, hogy majd egy jövőbeli, demokratikus kormány dönthet (ma katonai diktatúra van).

Az építkezés egyébként nagyjából tíz évet venne, igénybe és tízezer embernek adna munkát. Egyesek az évszázad építési vállalkozásának is nevezték. A csatorna megépülésével nagyjából 1200 km-nyi út lenne megtakarítva, és akár a Malakka-szoroson áthaladó forgalom (mely ma már nem igazán növelhető) 30%-át tehermentesítené. A költségekért cserébe valószínűleg Kína különböző jogokat kérne, és egy ideig mindenképp övé lenne a csatorna, hiszen Thaiföld önerőből nem tudja a projektet véghezvinni.

A csatorna egyértelmű vesztese Szingapúr lenne, hiszen forgalma jelentős hányadát elvesztené. Éppen ezért már ő is jelentkezett, hogy részt vegyen az építkezésben. India sem igazán járna jól, hiszen már így is zavarja az indiai-óceáni kínai jelenlét, ami csak fokozódna. Ami folyamat viszont fölgyorsulna, hogy a két óceán egy stratégiai térré válna, és középtávon az integrációs folyamatok is fölgyorsulhatnának. 

Ha tetszett a cikk, támogass egy like-kal

 

A bejegyzés trackback címe:

https://keletazsiafigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr6113146638

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Frick László Intézet 2017.11.03. 07:45:19

Kína és India 2016-ban a g20(24)-en látványosan és valójában, már a nyilvánosság előtt is vállalva összebékült. Azt hiszem, a civilizátor és felsőbbrendűségébe hülyülő idiokrata ojropid ész képtelen másból kiindulni, mint a saját elavult nyugati KÖZGÁZ szemléletéből. India vagy Kína semmi olyant nem tesz, rá sem kényszerűl, ami az ojropid, kínaiul Fehér Ördög móccere.. Nekik nemcselekvésből csak szemlélniük kell, ahogy a WASP ojropidok, a "fejlett" európai picsatársadalmak felszámlják egymást a Joint Vison 2020kavarta entrópiában. Semmin klásszikus-at nem kell erőlködniük...

Medgar 2017.11.03. 08:22:10

Kína terve a Csendes- és Indiai óceán összekötésére nem pedig óceánok

Medgar 2017.11.03. 08:32:31

Nem látom, Indiát miért zavarná a Csatorna Indiát, a szoros után nem változik az útvonal.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2017.11.03. 11:35:19

Kína és Nicaragua már 3. éve megállapodott a Panama-csatorna riválisának szánt Nicaragua-csatornáról. Nagyobb hajókat tudna a Mexikói-öbölből és hosszabb édesvízi vízi úton a Csendes-óceánba juttatni és vissza. Csak azóta is nagy a csönd róla.

latin-amerika.hu/elemzesek/3175-2016-01-11-07-50-24
hvg.hu/cimke/Nicaragua-csatorna

A Thaiföldet átszelő csatorna tervéről nem hallottam. Ez is jó ötletnek tűnik. :-)

tireless treehugger 2017.11.03. 11:45:59

A kínai és indiai ellentét és ellenségeskedés teljesen természetes, mindkettő ugyanabban a témában utazik: dominancia.

A helyzetet igazából kívülről lehet jól látni, az eu-usa elemzők jól keresnek az ázsiai megrendelőkön.

Ahogy a történelem során mindig történt, most is az európaiak járnak jól ebben a vetélkedésben, és nagyon szívesen támogatják az éppen elgyengülő felet.

A csatornához: Thai inkább indiához húz és ahogy india gazdaságilag is jelentős hatalom lesz a kötődés csak tovább erősödik. A kínaiak egyetlen előnye hogy pénzzel támogatják a céljaikat, ez indiára egyáltalán nem jellemző.

Thai szerint india a testvérük kína pedig barátjuk.

Szóval szerintem a szoros meg fog épülni, de nem lesz kínai fenhatóság alatt és nem fog kínai érdeket szolgálni, (tehát kínai hadihajók kizárva), valamint olyan drága lesz a használata hogy csak leheletnyi nyereség képződjön. A kínai haditengerészet továbbra is a szoroson keresztül hajózik majd, azt nemzetközi jog garantálja.

David Bowman 2017.11.03. 21:43:42

Nem tíz, hanem vagy 120 éve tervezgetik a csatornát.

kazsiafigyelo 2017.11.03. 21:48:53

@David Bowman: Az építés tartana tíz évig

kazsiafigyelo 2017.11.12. 15:21:56

@rdos: Igazából van még egy nagy dobásuk: az Északnyugati-Átjáró Kanada mellett, ha fölolvad, gyorsabban jutna el az ára úgy Európába

kazsiafigyelo 2017.11.12. 15:23:23

@tireless treehugger: Sok függ a jelenen. Trump most jár Ázsiában, kérdés, hogy garantálja-e az ottani országok vizeit, vagy Kína karjaiba löki őket.