Kína csatornaépítési terve Thaiföldön hasonló jelentőséggel bírna, mint a Szuezi-csatorna 1869-es megnyitása. Mind a kereskedelem volumene terén, mind a stratégiai előnyökben hasonló lenne a hatásuk. A Dél-Thaiföldön tervezett Kra csatorna jelentősen lerövidítené az utat a két óceán közt, és nőne a hajók száma is.
Maga a terv már 2009-ben fölmerült, és hogy azóta az építkezések nem kezdődtek el, a thai kormányon múlt. Kína a 2013-ban létrehozott projektje, az "Egy út egy övezet" (BRI), mely a Selyemút alapján kötné össze Ázsiát Európával mind szárazföldön és tengeren is, megfelelő fedezettel rendelkezne a közel 30 milliárd dolláros projektet. A jelenlegi helyzet ugyanis kezd kényelmetlenné válni, amit csak úgy neveznek: "Kína Malakka problémája".
Napjainkban ugyanis a kínai kereskedelem jelentős része, az olajimport 80%-a egy keskeny szoroson keresztül érkezik (legkisebb átmérője 3 km), ami Indonézia és Malajzia közt található, amit Malakka-szorosnak neveznek. A szoros végén található Szingapúr, ami sokat köszönhet fekvésének. A válasz egy, már a 17. században fölmerült ötlet, hogy Thaiföldön egy csatornát építve összekötik a Csendes - és Indiai-óceánt.
Malakka dilemma - megoldási tervek
Kína - a probléma jelentősége miatt - több fronton is megpróbálja orvosolni a problémát. Egy másik útvonal, ha a hajók nem is kelnek át a szoroson, hanem Mianamarban vagy Pakisztában kiteszik az árut, és onnan szárazföldön mennek tovább Kínába. A BRI ilyen projekteket is finanszíroz, bár a legegyszerűbb, ha nem kell más országot közbeiktatnia. A kínai flotta fejlesztése is ezt a célt szolgálja, bár 2035-ig nem valószínű, hogy megfelelő, óceáni haditengerészete legyen.
Kép forrása: https://en.wikipedia.org/wiki/Strait_of_Malacca
Kína tisztában van, hogy ez egy függő helyzetet eredményez, hiszen az USA tengeri fölénye miatt (Indokolatlanul?) kiszolgáltatva érzik magukat, és a dél-kínai-tengeri szigetvitákban Indonéziával szemben is követeléseik vannak. Ezzel együtt Indonézia szeretné, ha gazdasága szintén profitálna a forgalomból, így nem valószínű, hogy korlátozná a forgalmat.
Ahogy a képen is látszik, a Kra-csatorna (kékkel bekarikázva) jelentősen lerövidítené az útvonalat, és jobb manőverezési lehetőslget biztosítana a thai és kínai haditengerészetnek. Forrás:http://www.theindependent.sg/the-real-threat-to-spore-construction-of-thais-kra-canal-financed-by-china/
Ami a bökkenő, hogy a thai kormány nem támogatja az ügyet. Ennek oka, hogy Dél-Thaiföldön jelentős létszámú muszlim kisebbség él, akik szeparatista nézeteket vallanak. Az ország kvázi kettévágása attól tartanak, hogy felerősítené ezeket a tendenciákat. Ugyanakkor jelentős a thai társadalmon belül a projekt támogatottsága, akadémikusok és a katonaság is mellette van, hiszen ezzel jobb lehetőségei lennének a hadiflottának is. 2015-ben már alá lett írva egy szerződés, ami különös körülmények közt 4 napon belül föl lett mondva. A thai kormány úgy fogalmazott, hogy majd egy jövőbeli, demokratikus kormány dönthet (ma katonai diktatúra van).
Az építkezés egyébként nagyjából tíz évet venne, igénybe és tízezer embernek adna munkát. Egyesek az évszázad építési vállalkozásának is nevezték. A csatorna megépülésével nagyjából 1200 km-nyi út lenne megtakarítva, és akár a Malakka-szoroson áthaladó forgalom (mely ma már nem igazán növelhető) 30%-át tehermentesítené. A költségekért cserébe valószínűleg Kína különböző jogokat kérne, és egy ideig mindenképp övé lenne a csatorna, hiszen Thaiföld önerőből nem tudja a projektet véghezvinni.
A csatorna egyértelmű vesztese Szingapúr lenne, hiszen forgalma jelentős hányadát elvesztené. Éppen ezért már ő is jelentkezett, hogy részt vegyen az építkezésben. India sem igazán járna jól, hiszen már így is zavarja az indiai-óceáni kínai jelenlét, ami csak fokozódna. Ami folyamat viszont fölgyorsulna, hogy a két óceán egy stratégiai térré válna, és középtávon az integrációs folyamatok is fölgyorsulhatnának.
Ha tetszett a cikk, támogass egy like-kal
